Sári Veszprémben született, de budapesti. Ugyanis a fővárosban élő szülei éppen a Balatonnál nyaraltak, amikor édesanyjánál megindult a szülés, a tervezett időpontnál 4 héttel korábban, és csak Veszprémig értek el a vajúdó anyukával.
A sorsszerűség az egész életére jellemző: cserkészkedett, gyerekekkel foglalkozott, majd úgy döntött, hogy a növények felé fordul, és kertészmérnöknek kezdett tanulni. Ám eljött a pillanat, amikor érezte, nem ez az ő jövője és az ELTE-n szerzett Szociális munkás diplomát.
A Bárka Közösségben először ötödéves hallgatóként járt, majd 2,5 évet töltött el a dunaharaszti intézmény falai között. Aztán az élet egy fővárosi, szintén sérültekkel foglalkozó szervezethez sodorta, de szerencsénkre, 5 év után ismét Dunaharasztin kezdett el dolgozni.
Sári egy picit kakukktojás vendégfőszerkesztőink között, mivel Budapesten él, de a munkája ide köti, és sok-sok barátja van Dunaharasztin. Így még érdekesebb lesz, hogy miként látja ő a mindennapokat, mi számára most a legfontosabb. Ezt majd megtudjuk cikkeiből.
Jó munkát Sári!
Dunaharaszti egy ingázó szemével: Budapest-Dunaharaszti de csodás, de csodás!
