Indul a szigetszentmiklósi olajszennyezés felszámolásának következő üteme

//Berényi Attila
fotó: OVF/Romet készült: 2020.12.17.-én.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vizsgálatának lezárultával a vízügy elkészítette a helyreállítási tervet, amelyet a legmagasabb (III.) fokú vízminőségvédelmi készültség mellett, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztetve valósítanak meg. A kárelhárítás ezen szakasza várhatóan március végéig tart, ezután indulhat meg a természeti környezet regenerálódása, áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerkesztőségünknek küldött közleményében.

Miután a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint vízvédelmi hatóság lezárta a 2020 decemberében Szigetszentmiklóson, a Tebe sornál történt olajszennyezés kivizsgálását (az olajszennyezésről itt írtunk korábban), felkérte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot (KDVVIZIG) a helyreállítási terv elkészítésére, és – szükség esetén a Duna-Ipoly Nemzeti Park bevonásával – a környezetkárosodás elhárítására.

A kárelhárítással megbízott szakcég felvonult az érintett területre, a munka napokon belül elindul. Az elsődleges feladat a szennyezett iszapréteg eltávolítása a mederből. Miután ez megtörtént, a szakemberek elbontják a decemberben kiépített ideiglenes utat, ami a következő lépés a környezet eredeti állapotának visszaállításához.

A vízügy munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szennyezés ne juthasson ki a Ráckevei (Soroksári)-Duna nyílt vízébe, ezért a már decemberben bevált merülőfalakat kiegészítve, egy második lokalizációs vonalat is kiépítenek. A munkaterületről, illetve csónakokból pedig továbbra is állandó figyelőszolgálat ellenőrzi a vizet, áll az OVF közleményében.

A munkafolyamatok – a vízvédelmi hatóság mellett – a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséggel egyeztetve zajlanak.

A szennyezés maradéktalan eltávolítása és elszállítása után kezdődhet meg a sérült terület rehabilitációja. A szennyezett iszap helyére az eredeti környezetre jellemző anyag kerül, amelyre a térségben élő vízparti növényeket telepítenek a szakemberek, elősegítve ezzel olyan fajok spontán visszatelepedését is, melyek védettségük miatt nem ültethetők át (pl. tőzegpáfrány, lápi csalán, kálmos).

(Országos Vízügyi Főigazgatóság)