Dunaharasztin mindennapos látvány, hogy békésen üldögélnek cicák az árokparton, összebújva melegednek fel egy motorháztetőn, de az is előfordul, hogy macskatetemet kerülgetnek az autósok. Mi is tartunk attól, hogy a cicáinktól azért kell idő előtt elköszönni, mert túl szabadon engedjük őket.
A cicáink „kijárósak”, a napjaik jelentős részét a lakásban töltik, jó időben azonban szívesen heverésznek a teraszon, a hintaágyon, a zöld fűben, birtokon belül. Néha megbántjuk őket, pl. száraz macskatápot kapnak vacsorára, válaszként óriási dübörgéssel, négy tappanccsal ugranak át a szivarfáról a terasztetőre, majd percekig szomszédolnak. A terasztetők népszerűek az utcánkban, hozzánk is köszönt már be idegen cica, aki onnan érkezett.
A cicák szomszédolása bosszantóvá is válhat, például összekoszolhatják a világos kerti bútorokat, kellemetlen tüneteket okozhatnak az allergiásoknak, levadászhatják a madarakat, összekarcolhatják az autókat, a nem ivartalanított macskák világra hozhatják a kölykeiket a szomszéd kertjében. Azaz számtalan módon kárt okozhatnak a szomszédainknak és a környezetünknek, olyan kárt, amely megelőzhető lett volna.
A zavaró cicákkal szembeni védekezés
A kertünkben szomszédoló idegen cicák elriasztására bevethetünk házi praktikákat, 10+1 macskariasztó tippet találunk ide kattintva. Ám a helyi Facebook-csoportok beszámolóiból úgy tűnik, hogy ezek hatásossága megkérdőjelezhető.
Elméletileg jó megoldásnak tűnhet a birtokvédelmi eljárás. A birtokvédelem a zavartalan birtoklás lehetőségét biztosítja a birtokos számára. A birtok lehet ingatlan vagy ingóság is. Birtokos lehet a tulajdonos, a bérlő, a használó, a haszonélvező, föld esetén a haszonbérlő, sőt akár a szívességi használó is. Bármilyen magatartás birtokháborításnak számít, amivel a békés birtoklást megzavarják.
Ha a birtokháborítás egy éven belül történt meg, akkor a helyi jegyzőtől vagy a bíróságtól is lehet birtokvédelmet kérni, egy éven túl a bírósághoz kell fordulni. Információink szerint Dunaharasztin többen is jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek a zavaró cicák miatt. A hatékony jegyzői birtokvédelem jelentős akadályát képezi az a tény, hogy az állatvédelmi törvény nem teszi kötelezővé a macskák chippel való ellátását. Az állattartó személyét így nehezebb beazonosítani, holott a birtokvédelmi kérelem egyik kötelező eleme annak a félnek a neve, továbbá lakcíme vagy székhelye, akivel szemben a birtokvédelmet kérik.
Ha sikerül beazonosítani az állattartót, az sem garancia a sikeres birtokvédelmi eljárásra, a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén viszonylagos, hogy mi tekinthető szükségtelen zavarásnak, vizsgálni kell az adott lakókörnyezetben kialakult élet- és szokásrendet. A kedvtelésből tartott állat tartásával összefüggő birtokvédelmi ügyben minden esetben szükséges mérlegelni azt is, hogy nincs-e helye – akár saját állatvédelmi hatósági jogkörben, akár más hatóságnál kezdeményezett – hatósági eljárás lefolytatásának.
Mit ne tegyenek a szomszédok?
Különösen a közösségimédia-felületeken olvasni arról, hogy a településünkön megszaporodtak a macskamérgezéses esetek. Ez állatkínzásnak minősülhet a Btk. szerint, ugyanis,
„aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az állatkínzást „méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek (vagyis állatot csábító ennivaló) kihelyezésével több állat pusztulását okozva követik el.”
Dunaharasztin több macskamérgezéses esetről lehet olvasni a Facebook-csoportokban, mint ahány ügyben valóban rendőrségi feljelentést tesznek. A bűncselekmény nehezen bizonyítható, minden esetben szükség van állatorvosi véleményre, és hacsak nincs egyértelmű tettenérés (vagy nem áll rendelkezésünkre legalább egy kamerafelvétel az azonosítható elkövetőről), nehéz megtalálni a tettest.
A jógazdák felelőssége
Az állatvédelmi törvény előírja, hogy az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
A megfogalmazás nem tesz különbséget a különböző állatok között, így leegyszerűsítve tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az állattartó köteles megakadályozni a macska szökését, pont úgy, mint a kedvtelésből tartott papagájét vagy kutyáét. Azaz nem engedhetjük meg, hogy a cica átmásszon a kerítésen, vendégeskedjen a szomszédoknál, szabadon üldögéljen az árokparton, ezáltal nem is tesszük ki mérgezésnek, nem foghatják be kóbor állatként, vagy nem ütheti el egy autó.
Ezt sokan nehezen fogadják el, örökzöld vitatéma, hogy a macska természetével összeegyeztethető-e az állandóan zárt körülmények között történő tartás, hiszen a macska alapvetően egy szabad állat, és a kötelezettség szó szerinti értelmezése oda vezetne, hogy minden családi ház udvarát, ahol macska él, szökésbiztossá kell tenni.
A szökés megakadályozása fejtörést okozhat az állattartóknak, nagyszerű megoldásokat kínál a tappancs.hu cikke.
A praktikus megoldásokon kívül lehetőségünk van az ivartalanításra, ismert olyan nézet, amely szerint ez bizonyított módja a cica otthontartásának. Erről itt olvashat további részleteket, az „állatorvos dunaharaszti” oldalán.
Az egyik cicánk, Szálem nem volt még egyéves, amikor napokig magunkra hagyott minket, aggódtunk érte, kerestük, és szórólapokat osztottunk az utcánkban a fotójával, hátha látta valaki. Majd a harmadik nap reggelén, peckesen, „én vagyok az élet császára” fejtartással, mintha mi sem történt volna, besétált a lakásba. Nyilvánvalóan udvarlással töltötte az időt. Órákon belül az állatorvosnál tette tiszteletét Szálem, és a sikeres ivartalanítás után soha többé nem csavargott el néhány percnél hosszabb időre.
Az ivartalanítás mellett szól az is, hogy a nem várt kiscicák sorsa gyakran bizonytalan. Habár bűncselekményt követ el az is, aki a gerinces állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, a mindennapi életben mégis találkozunk ezzel a megoldással.
Településünkön is hatalmas problémát jelentenek a túlszaporodott macskák. Érzékelve a problémát, a Dunaharaszti Állatvédők Alapítvány és a helyi önkormányzat közös kampányt tervez indítani, amelynek kifejezett célja, hogy a felesleges szaporulatot visszaszorítsák. A kampány során az ivartalanítás fontosságára hívják fel a figyelmet, és ahogy ezt teszik már hosszú ideje, támogatni szeretnék azokat az állattartókat is, akiknek a jövedelmi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy ivartalanítsák a cicáikat. Segítséget nyújtanak mind az orvosválasztásban, mind a cicák fuvaroztatásában, de még az állatok lábadozásában is.