Különös és hétköznapi

//dr. Kása-Richlach Mónika
03Kulonos_Ébred_a_város_nagy

Ébred a város, fotó: dr. Kása-Richlach Mónika

Az emberek a mindennapi életük során olyan eseményekkel találkoznak, amelyek számukra megszokottak, de egy kívülálló számára egyedülállónak tűnhetnek. Ezek az események hozzájárulnak egy település sajátos karakteréhez és egyedi bájához. Mutatunk néhány teljesen hétköznapi, mégis különös pillanatot Dunaharaszti életéből.

Vidéki romantika a Bezerédi lakóparknál

A kisvárosi lakópark szélső utcájának erkélyeiről semmi sem takarja el a kilátást a lemenő nap sugaraiban békésen legelésző bárányokra. Az út egyik oldalán a modern lakóházak, a másik oldalán a nyáj.

Tavaszi este, fotó: dr. Kása-Richlach Mónika

A Hősök tere szeretne vasúti aluljáró lenni

Mindenki tudja Dunaharasztin, hogy nagy esőzések idején nem javasolt autóval a vasúti aluljárót használni. A közkedvelt városi park hasonló figyelemről álmodozott, és rövid időre víziparkká változott. Autók helyett a pihenni vágyókat tréfálta meg.

Lubickolás a Hősök terén (2018), fotó: dr. Kása-Richlach Mónika

Nem adja fel könnyen a nagyvárosi életet

Mint egy váratlan műalkotás a természet és a modern kultúra találkozásából, a képen látható elhagyott bevásárlókocsi a családi házak közötti üres telken nevezett be a „Városi dzsungel túlélője” versenybe.

A városi dzsungel túlélője, fotó: dr. Kása-Richlach Mónika

A magányos sétáink váratlan potyautasai

Ne lepődjünk meg, ha a semmi közepén egyszer csak átsétál előttünk egy őz vagy szarvas, esetleg nyulak ugrándoznak tőlünk néhány méterre. A közvetlen környezetünkben, néhány percnyi biciklizéssel vagy sétával elérhetőek a városszéli földutak, ahol megszűnnek a hétköznapi zajok, és gyakorlatilag bármely napszakban úgy érezhetjük, távol vagyunk a zsúfolt várostól.

Egy szeptemberi reggelen a Fő úttól néhány lépésre, fotó: dr. Kása-Richlach Mónika

Még egy ok, hogy fokozottan figyeljünk a reggeli csúcsforgalomban

A szívünk picit gyorsabban kalapál azokon a reggeleken, amikor a családtagok váratlanul bejelentik, hogy öt perc múlva indul a következő HÉV, vagy lekésik, vagy kisegítjük őket egy fuvarral. Az is megesik, hogy csak gyorsan beugrunk az autóba, mert gyalogosan már elkésne a gyerek az iskolából. Előfordulhat azonban, hogy ki kell szállni a kocsiból. Ha mindez egy pizsamás szettben történik, mindenki őrizze meg a hidegvérét! Dunaharasztin talán nem is rendkívüli látvány a télikabátos, pizsamás szülő.

Ha otthon marad a pogácsa, fotó: dr. Kása-Richlach Mónika
(dho)