Elkezdődött egy új tanév, a gyerekek ismét bölcsődében, óvodában vagy éppen az iskolában szedik magukra a tudnivalókat. Ezzel együtt mi ilyentájt otthon őrült szelektálásba kezdünk, hogy mi az, ami még kellhet és jó célt szolgál vagy épp már csak a kukáig érdemes vele elsétálnunk. Nem vagyok egy nagy felhalmozó, de azért értek meglepetések, miért is tartogatom őket??? Nézd csak meg a következő felsorolást valamelyik ezek közül fellelhető nálad is:
- Egy szatyor, tele szatyrokkal.
- Műanyag edények, amiknek évekkel korábban elveszett a fedele.
- Olyan őskori eszközök használati utasításai, melyek már réges-régen tönkrementek és kidobtunk.
- Szekrényfiók mélyére bedobott, tönkrement töltőkábelek.
- Régi mobiltelefonok, amiket fáj a szívünk kidobni.
- Régi lakások, házak, autók, garázsok kulcsai, amikről lövésünk sincs, mi célt szolgálnak.
- Megmaradt csomagolópapír foszlányok, amik már arra is kevesek lennének, hogy egy gyűszűt beléjük csomagoljunk, mégis úgy fáj a szívünk kidobni.
- Márkás bevásárlószatyrok, amik túl szépek ahhoz, hogy a kukában landoljanak.
- Régi videokazetták és cd-k, noha lejátszani sem tudjuk őket.
- Befőttes gumik garmadája, amik önmaguktól szétmállanak.
- Otthoni kondi kellékek, amiktől a megváltást vártuk, de több por van rajtuk, mint a száraz Alföldön.
