Baktay Ervin a Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben, Hollósy Simonnál tanult festészetet. 1926-1929 között Indiában élt, ott tanulmányozta a kultúrát és a vallásokat, felkutatta Kőrösi Csoma tartózkodási helyeit és emlékeit.
Munkásságát harminc könyve és számos fordítása jelzi. Művei között művészeti, tudományos és muzeológiai értekezések mellett útikönyvek, ismeretterjesztő és ifjúsági regények egyaránt megtalálhatók. Hazánkban alapművek az India művészetéről és Kőrösi Csoma Sándorról írt könyvei. Az 1942-ben megjelent A diadalmas jóga című könyvével a magyarországi jógakultúra egyik megteremtőjének is tartják. A csillagfejtés könyve közel ötven éven át volt tankönyve több asztrológus nemzedéknek. Hatására 1989-ben megalakult a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesület.
Fordításai között megtalálható India ősi eposza a Mahábhárata, de Baktayhoz köthető a Káma Szútra, az indiai “szerelmes tankönyv” is.
Hírlapíróként több neves sajtótermékben publikált, Herczeg Ferenc Új idők lapjától a Földgömb című folyóiratig, amelynek szerkesztője is volt.
Tudósként széleskörű műveltségét bizonyítja az 1924-ben országos filozófiai pályázaton Az elme öt állapota című dolgozatával nyert első díj. Tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. 1956-57-ben az indiai kormány vendégeként egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra.
A „Homo ludens”, a játékos ember megtestesítője volt. Gyerekként színházi és bábszínházi játékokat, felnőttként baráti körben cowboy-meetingeket rendezett. 1931-ben megalapította a Duna menti indián törzset, amelyért a Kaliforniai Indián Szövetség tiszteletbeli indiánná fogadta és a „Sagem” (főnök) nevet adományozta neki.
A Törzs közel negyven évvel élte túl létrehozóját és az ezredfordulóig működött. Relikviáinak gyűjteménye városunkban látható.
