A 2000-es évek elején még 1500 hektáron termesztettek málnát Magyarországon, azóta viszont a termőterület rohamosan csökken. Akkoriban rengeteg friss málnát vittek ki külföldre, az idén már egy szemet sem, a fagyasztott termék kereskedelme is visszaesett. Pár évtizede még elképzelhetetlen volt a nyári befőzés még anélkül, hogy málnaszörp ne készült volna. A málnás süteményekről és fagyikról nem is beszélve.
A klímaváltozás tette be a kaput a málnatermesztésnek, árulta el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárszektornak. Magyarország korábban a málna termeszthetőségének déli határán helyezkedett el. Érdemes tudni, hogy a málna speciális ökológiai körülményeket, hűvösebb, párásabb, csapadékosabb klímát igényel, emellett nehezen viseli a szélsőségeket, a forró, száraz nyarak és az enyhe telek együttesen pedig különösen nagy gondot okoznak.
Mindezeken fölül nem kihagyható a képletből a munkaerőhiány sem. A málna szedése szinte csak kézzel oldható meg, és nagy odafigyelést igényel a törékeny gyümölcs. Egyre kevesebben vállalkoznak erre a feladatra. Mindezek miatt már alig termesztenek málnát hazánkban.
