Átlagosan napi 6,3 vonat gördül át a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán, így Dunaharasztin is. A G7 cikke alapján a szállított tehervagonok mennyisége ezzel eléri a felújítás előtti szintet.
„Az adatok abból a szempontból is érdekesek, hogy korábban a leromlott, egyvágányú pályán a mostani forgalom több mint dupláját is lehetett közlekedtetni. A kapacitás szempontjából nem indokolható tehát a kétszer két vágányos átépítés, amely mindent beleszámítva körülbelül ezer milliárd forintba került.”
A lap szerint a tehervonatok számára nem jelent előnyt a 160 kilométer/órára emelt pályasebesség, ezek ugyanis csak maximum 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Mivel Szerbia nem uniós tagállam, így a határátléptetés sem egyszerű.
A személyszállítás megindítására továbbra sincs céldátum.
„Ezt korábban az Építési és Közlekedési Minisztérium az ETCS nevű vonatbefolyásoló rendszer átadásához kötötte. Ennek átadása nem történt meg a választásokig, és még várhatóan legalább fél évig nem is fog.”
A G7 a MÁV sajtóosztályától azt a tájékoztatást kapta, hogy a vonatbefolyásoló rendszer szoftverét április elején adta le a társaságnak a kínai kivitelező, miután az első hibákat kijavították.
„A laboratóriumi tesztek várhatóan még a tavasszal lezárulnak, ezt követően azonnal megkezdődhet az úgynevezett sötétüzem, azaz az ETCS-nek immár a fizikai infrastruktúrán, valós közlekedési szituációk között lefolytatandó tesztje. Ha tesztvonatok teljesítik a hibamentes futáshoz elvárt próbaútmennyiséget, a hatóság kiadja a szükséges engedélyeket, a MÁV-csoport pedig felveszi a személyforgalmat is az újjáépített, kétvágányúsított 150-es vasútvonalon”
Külföldi tapasztalatok szerint ez legalább 5 hónapot vesz igénybe, de az egy év sem kizárt. A lap szerint hazánkban több vonalon közlekednek személyszállító szerelvények ETCS nélkül, igaz ezek is csak 100 kilométeres sebességgel haladhatnának maximum, és az üzemeltetés sokkal nagyobb odafigyelést igényel a vasúti dolgozóktól.
Közben Vitézy Dávid közlekedéspolitikus is reagált a cikkre. Szerint a BUBE fejlesztése alapvetően lett elrontva, és az 1000 milliárd forint nem menthető. Álláspontja szerint ezt a pénzt sokkal több értelme lett volna a Ferihegy – Kecskemét – Szeged vonalra költeni.
„Első lépésben az új kormánynak a Budapest-Belgrád minden dokumentumának titkosítását fel kell oldania, hogy végre tisztán lássunk a projekt körülményeit illetően, és megítélhető legyen, kit milyen felelősség terhel a folyamatban.”
