Bevezetőjében Pánczél Károly, a térség parlamenti képviselője felidézte, hogy már ebben az uniós költségvetési ciklusban Pest megye nem Budapesttel együtt szerepel. Ez azt jelenti, hogy a térség hozzájuthat az EU fejlesztési támogatásaihoz, amire korábban nem volt lehetőség. A köztes időszakban a magyar kormány döntése alapján 80 milliárd forinttal támogatta az állam, pályázati formában a régiót.
Emlékeztette a hallgatóságot, hogy az ország a COVID okozta gazdasági válságból olyan fejlődési mutatóval jött ki, ami európai szinten is kimagasló volt. Felidézte a minimálbér emelést, a cégeknek adott adókedvezményeket, a 13. havi nyugdíj visszaadását az időseknek, a családtámogatási rendszert és azt, hogy a családok a befizetett adójukat visszakapják, a 25 év alattiak adómentességét is. A parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy a korábbi kormányok megszorításokon és adóemeléseken alapuló válságkezelést alkalmaztak, ezzel szemben a jelenlegi kormány a gazdaságélénkítésre alapozza politikáját.
Varga Mihály, pénzügyminiszter azt mondta, hogy kijutott a válságkezelésből az elmúlt évtizedben (vörösiszap-katasztrófa, árvizek, madárinfluenza, illegális migráció). A koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés után pedig most itt az orosz-ukrán háború okozta válság.
„Azt ne felejtsük el, hogy itt az agresszor az Oroszország!”
A miniszter kifejezte együttérzését azokkal, akik ennek a háborúnak a legnagyobb elszenvedői: az áldozatok és a menekültek.
Azt még nem lehet tudni, hogy ez a konfliktus pontosan mit hoz a világban, „jóra nem lehet számítani.” A gazdasági helyzet és a menekülthullám is kemény kihívások elé állítja az országot. Azt még nem lehet tudni, hogy hányan kénytelenek még elhagyni az otthonukat a szomszédos országban és keresnek majd menedéket Európában, például hazánkban.
A világban gazdasági téren a háború miatt egy „szankciós hullám van”. Az Egyesült Államokkal ellentétben az öreg kontinens már 2014-ben, a Krím annektálása óta ismerkedik a szankciók hatásaival.
„Vannak már olyan gazdasági elemzések, hogy ha ennek a háborúnak a gazdasági hatásait kell felmérni, akkor valószínűleg ebből Európa jön ki a legrosszabbul.”
A balkáni országok és régiónk, de még Németország is igen erősen kitettek az orosz energia szállításnak, szögezte le a tárcavezető.
„Olyan szankciót nem kellene hozni, amely jobban fáj Európa néhány országának, mint Moszkvának.”
Az olaj és a gáz olyan energiafajták, amelyeket bárhol el lehet adni a világban. Oroszország most India és Kína felé nyitja ezen piacatit. A politikus elmondta: a helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán harcok és az oroszok szándékai is kiszámíthatatlanok jelenleg. Leszögezte, hogy Magyarország energiakészletei biztosítottak: a gáztározók olyan szinten feltöltöttek, hogy a téli szezont ki tudják szolgálni, az ország olajkészlete is elegendő, több mint 3 hónapra előre. Mindkét energiafajta szállítása folyamatos. A Paksi atomerőmű pedig 1+1 évnyi fűtőanyaggal rendelkezik. A választási kampányra rákanyarodva a miniszter Pánczél Károly képviselőről (aki ismét megméretteti magát) azt mondta, hogy olyan politikus, aki nem csak a kampányban dolgozik, hanem tudja, hogy az igazi munka akkor kezdődik, amikor megválasztják.
A másik oldal jelöltjeiről szólva Varga Mihály emlékeztetett, hogy azt a csapatot „egyszer már kipróbáltuk”. Annak a történetnek a vége
„… nem is 2010-ben volt – amikor választások voltak – hanem 2008-ban. Amikor kiderült, hogy fele akkora világgazdasági válságnál, mint a 2020-21-es járvány okozta gazdasági visszaesés volt … akkor nem tudta törleszteni az ország a lejáró adósságát… Akkor azonnal a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett fordulni. ”
Most ez a lehetőség fel sem merült, mert az elmúlt 10 évben megerősödött a gazdaság, megugrott a teljesítménye is. A problémákat meg tudjuk oldani saját magunk is. Ilyen volt az, amikor 2020-ban satufékezett a gazdaság, de rá egy évre már Európa legnagyobb gazdasági növekedését tudtuk felmutatni, a Lengyelekkel karöltve – mondta a pénzügyminiszter.
