Együttműködés a Ráckevei-(Soroksári)-Duna megmentéséért

//Tóth Gábor
rackevei-duna_megujitas_dho_20211104

Az RSD dunaharaszti szakaszának egy része. fotó: dho

Most készítik elő a térség legjelentősebb környezetvédelmi beruházását. Az érintett települések polgármestereinek, szakértőinek és döntéshozóinak részvételével rendeztek egyeztetést az RSD megmentéséről.

A cél, hogy javítsák a vízminőséget a Kvassay- és a Tassi-zsilip között mintegy 57 km hosszú folyószakaszon!

Az európai uniós projekt keretében a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ megkezdte a projekt előkészítését és tervezését, derült ki Fürjes Balázs a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár közleményéből. A tervek szerint 2024-re lesznek meg a pontos tervek és a megvalósításhoz szükséges minden vízjogi és környezetvédelmi engedély.

grafika: Fürjes Balázs / facebook

A mások mellett Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, Schneller Domonkos helyettes-államtitkárral és Kozár Szabolccsal, a tervezők szakértőjével közösen tartott megbeszélésre meghívást kaptak az érintett települések polgármesterei, vezetői. Az eseményt hangsúlyozottan politikai oldaltól függetlenül szervezték meg!

„A Ráckevei-Duna megújítása fontos a vízminőség, a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése miatt. Feltétele annak, hogy a budapestiek és a környéken élők igazán birtokba vehessék a folyót és a vízpartot, és már a fővárosi szakaszon is újra fürödhessenek a folyóban. Hogy visszatérjen az az élet és zsibongás, ami egykor a Kis-Dunát jellemezte: fürdőzőkkel, horgászokkal, sportolókkal, nyaralókkal, piknikezőkkel.”

A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának mindennapjait érinti közvetlenül. Köztük ott van Dunaharaszti is!

A szakértők a jelenlegi helyzetet vázolva elmondták, hogy a folyószakaszon a fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt elindult az elmocsarasodás, túl sok az iszap és tél sekély a víz. Több szakaszon már nem is látható a víz a túl sok növény miatt.

Érdemes tudni, hogy itt található Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem 8 (!) Margitszigetnyi területet ölel fel.

A klímaváltozás miatt gyakran kialakuló villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a terhelést már nem bírja, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba. Ez orrfacsaró bűzzel jár és elszennyezi az iszapot.

A Ráckevei-Dunaág vízszintje viszonylag állandó, az áramlási sebessége alacsony, vagyis a vízminőséget leszámítva minden feltétel adott a strandoláshoz!

Jelenleg 5 alap feladatból álló cselekvési terv áll rendelkezésre:

  • a teljes szakaszon (a Gubacsi hídtól egészen Tassig) kikotrása,
  • iszapcsapda telepítés,
  • a partfal rendbetétele a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között,
  • a  Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldása,
  • környezetbarát vízgazdálkodási terv kialakítása.

Méréseket végeznek a Kisdunán

A munka célja az, hogy olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni, a folyó mellett pedig mindenki kedvére tudjon kikapcsolódni: horgászni, sportolni, fürdeni, sétálni. És maradjon meg a páratlan természeti környezet!

Az elképzelésről várják az érintett településen élők – tehát a Dunaharasztiak – véleményét is. Bevonják a tervezésbe az önkormányzatokat, képviselőket, civil és szakmai szervezeteket, és lehetőséget teremtenek arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék a munkát. Erről ide kattintva találhat bővebb információt.  Tervezőkkel a kozosen@bfk.hu email címen tud kapcsolatba lépni!

(Fürjes Balázs / facebook)

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal!