Városi rangra emelésével Kiskunlacháza visszakapta az ősök jussát – fogalmazott Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a település szombati városavató ünnepségén. A két Árpád-kori helységből (Lacháza és Pereg) kialakult településen mindig szabadságszerető emberek éltek, akik nemcsak a tatárt és a törököt élték túl, de időről időre a Duna áradásai után is újjáépítették otthonaikat, mondta a tárcavezető, akit az MTI idéz.
Pánczél Károly (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője Kiskunlacháza történelmének legjelentősebb fordulópontjait ismertetve elmondta: a település a kunok 1745-ös önmegváltásától (redemptio) 1872-ig mezőváros volt, ezt a rangot egy közigazgatási átszervezés során vesztette el. Ugyancsak meghatározó volt, amikor Pereg és Lacháza település egyesülésével létrejött a mai Kiskunlacháza. Ezek sorába illik az idei esztendő is – fűzte hozzá, megemlítve, hogy ezt megelőzően nyolc éve nem adtak át városi címet Magyarországon. Fontosak az adatok, amelyek alapján ezt a rangot kiérdemelte a település, ám
„… a város igazi ereje nem azokban és az épített környezetben, hanem az itt élő emberekben, az itt működő közösségekben van” – jelentette ki a képviselő.
Répás József (Fidesz-KDNP) polgármester történelmi pillanatnak nevezve a várossá avatást kiemelte: a helyiek munkája nélkül Kiskunlacháza nem tartana ott, ahol tart. Utalt arra, hogy a település 150 éve már viselhette a városi címet, amit a „történelem fintora” elvett a helyiektől. A település ugyanis korábban mezőváros volt, de ezt a titulust megszüntették, így nagyközség lett akkor.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint Kiskunlacháza a városi rang kivívásával új pályán indul el új lehetőségek mentén.
A Galéria képei nagyban is megnyithatóak, ha rájuk kattint!