Az első megálló Szigetszentmiklós. A város közel kétszer akkora, mint Dunaharaszti – 40 100 fő a lélekszáma (2020-as adat). Ám sokban hasonlít a két település, ráadásul előbbi járási központ.
„Néhányan azt hiszik, hogy a polgármester mindent IS tud, mindent IS megold. Ez nem így van, ez egy pozíció, amiben irányítani kell.”
Ezt Szigetszentmiklós polgármestere, Nagy János (DK–Momentum–Jobbik–MSZP–LMP–MM) mondta a nekünk adott interjúban. Energikus politikus, és erre szüksége is van, mert a város első emberének székében jutott neki megpróbáltatás rendesen. Úgy tűnik, bírja!
dho: Milyen most polgármesternek lenni?
Nagy János: Az első ciklusomat töltöm. Amióta polgármester vagyok, azóta itt a Covid, kétszer kellett megküzdenünk az olajszennyezéssel, átéltünk egy miniföldrengést is. Közben a politika is beleszól a mindennapjainkba. De úgy gondolom, hogy azok a döntések, amelyeket városvezetőként meghozok – még most a rendkívüli jogrend idején is –, megmaradtak a demokratikus keretek között. Az előterjesztéseket például minden esetben megküldjük a képviselő-testületnek, akik véleményezik, és ezeket a visszajelzéseket is figyelembe veszem az egyszemélyi döntések esetében. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett – ez általában a pártpolitikának köszönhető. Unatkozni nem szoktam, a városvezetői munka teljesen kitölti az időmet.
dho: Önről azt tudni kell, hogy kifejezetten erős a kommunikációs jelenléte – minden héten tart online beszámolót is. Ekkora igény van erre?
Nagy János: Ezt a megválasztásom után vezettem be. Heti egyszer ülök be a kamera elé a közösségi oldalon. Amire tudok, válaszolok. Aminek pedig kell, „majd utána járok”. Ebből a félmondatból szállóige lett. Azt tapasztalom, hogy az emberek éhesek az információra.
„Gondoljunk vissza a nagyszüleink idejére, amikor a falvakban a padokon terjedtek a hírek. A XXI. században ezt a szerepet az internetes felületek töltik be.”
Persze be kell látnom, hogy ez rendkívül fárasztó tevékenység, viszont óriási rá az igény. A járvány első hullámában azonban bebizonyosodott, hogy milyen nagy szerepe van az ilyen információátadásnak. Akkoriban rendkívül sűrűn változtak a jogszabályok, egymás után érkeztek a kormányrendeletek. Úgy gondoltam, hogy a legjobb, ha első kézből adok tájékoztatást az embereknek. Mostanra már megszokták ezt az itt élők. Közben az ország többi részéről, más polgármesterektől, önkormányzati képviselőktől (pártállástól függetlenül) kapok tanácsokat, hogy mit lehetne másként, vagy jobban. Ezt megismerve több polgármester is átvette ezt a prezentációs formát, számos önkormányzati képviselő pedig további javaslatokat tett arra, hogy milyen minőségi változtatásokat vezessek be az érdekesebb tájékoztató érdekében. Ezeket a javaslatokat örömmel veszem a képviselőktől, hiszen a lakossági igény folyamatosan nő a tájékoztatás terén. Míg az előző ciklusban nem volt igény erre a lakók részéről, most már tulajdonképpen alapnak veszi ezt a lakosság tőlem. Az aktív közösségi jelenlét az előző ciklusban alakult ki nálam, amikor még önkormányzati képviselő voltam. Akkor is az előterjesztéseket, döntéseket mutattam be. Most pedig heti beszámolókat tartok. Ez jó visszajelzés is, ami nekem nagyon fontos. A megválasztásom után azt kértem a barátaimtól is, hogy szóljanak, ha elkezdenék megváltozni, ha negatívan „elpolgármesteresednék”, azt jelezzék nekem.
dho: Hogyan áll a város az ez évi költségvetéssel?
N.J.: Tavaly már jó előre megkezdtük a tervezést. Aztán december végén született egy olyan kormányzati döntés, amely szerint az iparűzési adó felét a mikro-, kis- és középvállalkozások megtarthatják. Emiatt átrajzolódott minden. A Városházán a kollégáimmal azon dolgoztunk, hogy mindazt – vagy legalább a nagy részét, amit elkezdtünk tervezni, megvalósíthassuk. Az már biztos, hogy nehéz helyzetbe került a város emiatt, és komoly, olykor fájó döntéseket kell meghozni. Úgy látom, hogy ez az esztendő, és 2022 is arról fog szólni, hogy fenntarjuk az eddig elért eredményeinket, de kevesebb fejlesztési lehetőségünk lesz. Vannak olyan tervek, amelyeket még ebben az évben megvalósítunk, de olyanok is, amelyeket el kell halasztani. A Temesvári úti óvoda építését például ebben az évben szeretnénk befejezni – ezzel a beruházással kapcsolatban a választások után sok probléma merült fel. Ősszel a gyerekek birtokba is vehetik majd az intézményt.
dho: Ha már iparűzési adó: a pár hete megjelent kormányrendelet szerint a közteher vállalkozások által be nem fizetett részét az állam kompenzálja a települések felé, de a 25 ezer fő feletti önkormányzatoknak külön kell erről tárgyalniuk a kormánnyal. Egy kormánypárti parlamenti képviselő lapunk kérdésére, miszerint „Ez felfogható-e pórázként?”, igennel válaszolt. (A Pánczél Károllyal készült interjúnk itt elolvasható.)
N.J.: Ezt én is így látom. A kistelepülések gondja ezzel megoldódott, sőt van olyan, amely még plusz pénzt is kap. Ám a nagyobb városoknál – mint például a miénk – ennek komoly tétje van. Nem érzem úgy, hogy ez egy előre megírt játszma lenne. Az azonban nagyon fontos, hogy azokhoz a beruházásokhoz, amelyeknek már régen meg kellett volna valósulniuk, mindenképpen legyen pénz. Ilyen például a Buckai iskolaépítés, ehhez a városnak területet kell biztosítani, és az állam megépíti az intézményt. Természetesen az eredményes beruházás érdekében bevonom a mi parlamenti képviselőnket is, aki szintén kormánypárti, és a fejlesztésekben is nagy szerepe van. (Bóna Zoltán, Fidesz–KDNP – a szerk.) Tudom, hogy neki Szigetszentmiklós nagyon fontos, ebből a szempontból optimista vagyok. Most azon dolgozunk, hogy a költségvetést a mínuszból nullára vigyük, de ez megszorítások nélkül nem megy.
dho: Milyen megszorítások várhatóak Szigetszentmiklóson?
N.J.: Ezeket a lépéseket magunkon kezdtük, így például két főállású alpolgármester helyett csak egy maradt. Optimalizáljuk a képviselő-testület juttatásait is, az egyeztetések ezen a téren már tavaly év végén megindultak. Vannak olyan települések, ahol az apparátust csökkentették, de én ragaszkodom azokhoz a szakemberekhez, akik itt dolgoznak.
dho: Lesznek olyan megszorítások, amelyeket a lakosság a saját bőrén érezhet?
N.J.: Hogy mennyire érzik meg az emberek a saját bőrükön a spórolást, az függ attól, hogy a kormány milyen mértékben kompenzálja majd esetünkben a kiesett helyi adóbevételeket. Adót nem emelhetünk, nem vethetünk ki újat, hiszen ezt is egy kormányrendelet tiltotta meg. Az itt élők azt vehetik majd észre, hogy a tervezett fejlesztések egy része csúszhat – ezek főleg azon projektek, amelyekhez az önkormányzatnak saját önerővel hozzá kell járulnia. Ám nem tehetjük meg, hogy spóroljunk például az utak kátyúmentesítésén, tehát az állagmegóvás biztosított marad, fejlesztésből lesz kevesebb. A stratégiánk az, hogy minden lehetséges pályázaton indulunk. Mindent megteszünk azért, hogy az itt élők ne érezzék a pénzmegvonás negatív hatását.
dho: Hogyan áll az olajszennyezés utáni kárelhárítás, mikorra állhat helyre a természet? (A dho szigetszentmiklósi olajszennyezésről megjelent cikket megtalálja a #Szigetszentmiklós és a #környezetszennyezés keresőszó alatt.)
N.J.: Ezt a témát időben két részre kell bontani. Először 2020. december 12-én kaptunk lakossági jelzést, hogy a Tebe sornál lévő kifolyónál nagy mennyiségű olaj jelent meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdte meg az elhárítást, mivel az RSD hozzájuk tartozik. Karácsony előtt végeztek a szakemberek, akik rendkívül sokat dolgoztak. Ide 5-6 m3 olaj folyt ki, 1830 m2 terület ment tönkre, jelentős részben az úszólápon. Nagy szerencse, hogy a Kis-Dunába nem került olaj. Mikor ezen túl voltunk, akkor december 30-án jött a hír, hogy olajszennyeződés tapasztalható a csapadékvíz-elvezető csatornahálózatban. Ez Szigetszentmiklós városhoz tartozik, egy önkormányzati cég a kezelője. Az év két utolsó napján a rendőrség nyomozóival mentünk végig a hálózaton, és kerestük a szennyeződés végponját. Ez a Határ útnál volt, az átemelőnél. Valószínűleg valahol itt önthettek a rendszerbe ismét olajat, de ezt még nem tudjuk biztosan. Nem könnyítette a kárelhárítást, hogy pont szilveszterre esett. Január elsején már dolgoztunk, mi gépzúgással köszöntöttük az új évet.
dho: Helyrehozható a károsodott természet?
N.J.: A teljes képhez hozzá tartozik, hogy az RSD ezen szakasza, hosszú évtizedek alatt nagyon eliszaposodott. Ha a természetet magára hagynánk, akkor akár értizedeket is igénybe venne, mire az olajszennyezés hatása eltűnne, de előbb-utóbb át lehetne sétálni a túloldalra. Ám az önkormányzat tárgyalássorozatot kezdett, amelyben arról van szó, hogy az említett teljes területet tegyük rendbe, azaz a szennyezéssel nem érintett szakaszokat is tisztítsuk meg. Így a szennyezés szülte kényszerhelyzetet arra is felhasználjuk, hogy az RSD elhanyagolt medrét helyrehozzuk.
