Már látszik az alagút vége – interjú Pánczél Károly parlamenti képviselővel

//Berényi Attila
Pánczél Károly, országgyűlési képviselővel beszélgettünk, fotó: dho
Ezek a napok az önkormányzatok életében a 2021-es költségvetés tervezéséről szólnak. A polgármesteri hivatalokban a büdzsét számolják, ami a koronavírus okozta járványban és az emiatt kialakult válságban biztosan szűkösebb lesz. A lefelezett iparűzési adót kipótolja a kormány, de vajon ennek lesz ára? Hogyan áll a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése? Képes fejlődni a gazdaság, vagy a túlélésért küzd? Rengeteg fontos kérdés, a válaszokat pedig Pánczél Károlytól, a Pest megyei 11. számú választókerület országgyűlési képviselőjétől (Fidesz–KDNP) kértük.

Pánczél Károly: Azt szokták mondani, hogy 8-10 évente jön egy válság. De arra nem számított senki, hogy egyszerre érkezik egy egészségügyi krízis okozta gazdasági visszaesés. Jelenleg recesszióban vagyunk – egyelőre becsülni lehet, hogy 6-8 százalékos visszaesést volt kénytelen elszenvedni Magyarország 2020-ban, háromnegyed éven keresztül. Most azzal számolunk, hogy ez év második felében 3-4 százalékos növekedést könyvelhetünk el, 2022-ben pedig 5 százalék felettit szeretnénk.

A választókerületemben is érzékelhető a visszaesés, de korántsem olyan mértékben, mint például Budapesten, vagy azokon a településeken, ahol az idegenforgalom és a vendéglátás jelentős. Most ott tartunk, hogy a magyar kormány 3 ezer milliárd forintot tolt bele a gazdaságba a válságkezelésben. Ebben benne vannak az adókedvezmények, a hitelmoratórium és a gazdaságélénkítő támogatások.

dho: Az ellenzék álláspontja az, hogy a kormány elvonta az iparűzési adó felét az önkormányzatoktól.

P.K.: Ez nem így van! A kormány otthagyta a cégeknél ezt a pénzt, hiszen a döntésnek köszönhetően ezt az adót nem kell befizetni az önkormányzatok számlájára, de ez a kedvezmény a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érinti, és nem a nagy cégeket. Ám a kormány 50 milliárd forintot – a kiesésnek megfelelő összeget – odaad a településeknek. A 25 ezer főnél kisebb települések automatikusan kapják meg a pénzt – az én választókerületemben csak ilyenek vannak. Az önkormányzatoknak kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben rögzítik az elmaradt iparűzési adó mértékét, és két részletben (2021. június, október) meg fogják kapni. Ha többet igényel az önkormányzat, akkor azt jövőre vissza kell fizetnie, kamatmentesen, ha kevesebbet kért, azt megkapja kompenzációban. A nagyobbaknak egyesével kell megállapodniuk a kormánnyal. Azaz a településeknek nem lett kevesebb, a cégek pedig az adó egy részét megtarthatták, a központi költségvetésből áramlik ki az ezt finanszírozó összeg.

dho: A kritika szerint azonban ez egy „póráz” szerep, ugyanis a nagyvárosoknak tárgyalniuk kell ezért a pénzért a kormánnyal.

P.K.: Ez kétségtelenül így van. Ám azt kell látni, hogy ma más a világ, mint a járvány előtt. A kormány 3 ezer milliárd forintot a gazdaságba irányítva támogatja a vállalkozásokat, hogy többek között helyi adót tudjanak fizetni. Ebből kell, hogy kivegyék a részüket az önkormányzatok, így a megmaradt és stabilizálódott vállalkozások tovább tudnak fizetni helyben. 25 ezres lélekszám alatt ez semmilyen kiesést nem jelent, a nagyok pedig tárgyaljanak okosan. Az biztos, hogy működésképtelen nem lesz egy sem.

Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, fotó: dho

dho: Ön szerint Dunaharaszti gazdasága mennyire érezte meg a válságot?

P.K.: Azt mindenki látja, aki például az 51-es úton a Coca-Cola és az M0-ás között autózik, hogy válság ide vagy oda, most is vannak jelentős beruházások Harasztin. Ezek mögött ott vannak a kormány támogatásai is. Tavaly ősszel én is ott voltam két olyan eseményen, ahol hazai cégek bejelentették, a válság ellenére fejleszteni szeretnének a városban. Ezért a kormánytól több száz millió forintos támogatást kaptak. Ezek egyike volt a Zwack új gyártósora (erről itt olvashat), a másik ilyen támogatott fejlesztés a Marso Kft. most épülő logisztikai központja (erről itt írtunk). Úgy érzem, a válságkezelésben elég jól állunk, még akkor is, ha csak a helyi példákat nézzük.

dho: A napokban jelentette be Novák Katalin, a családügyi miniszter azt a Pest megyei pályázatot (erről itt olvashat), amelyben bölcsődefejlesztéshez lehet pénzt elnyerni a régióban. Várhatóak-e hasonló célzott pályázatok a jövőben?

P.K.: Ha már a miniszter asszony szóba került, akkor fontos hangsúlyozni a családtámogatási rendszer bővítését. Gondolok itt a CSOK-ra, a Babaváró hitelre, az építkezések, felújítások 5 százalékos áfa kulcsára. De ezek egyben például az építőipart is serkentik.

„Azt szoktam mondani, hogy az én választókerületemben egy bölcsődefejlesztési bumm van.”

Azt tudni kell, hogy Budapest lélekszáma csökken, ezzel párhuzamosan Pest megyéé nő. Egyre többen költöznek az agglomerációba, azaz egyre több férőhely kell. 2020-ban adtunk át Délegyházán és Alsónémedin vadonatúj bölcsődét, és az idén kezdődik meg az építkezés Kiskunlacházán, Dömsödön, Kakucson, Taksonyban és Dunaharasztiban (részletek itt). Ezekből a legnagyobb éppen a Haraszti: 480 millió forintos állami támogatás van hozzá, és ehhez jön az önrész. Tudni kell, hogy itt egy gyermekintézményekből felálló új településközpont jön létre, hiszen a bölcsődén kívül épül majd egy református óvoda és egy 24 tantermes vadonatúj általános iskola (a beruházásokról szóló beszámolónkat itt találja). A Pest megyének szánt támogatások összege egy kompenzációs csomag része, hiszen a lezáruló uniós költségvetésben Budapestet és a megyét is a közép-magyarországi régióhoz számolták, így kevesebb uniós támogatást sikerült ide hozni. Ezt ellensúlyozta a kormány egy 80 milliárd forintos alappal. Az új EU-költségvetési ciklusban már Budapest nem lesz ebben a régóiban, így nagyobb lendületet kaphatnak a fejlesztési tervek.

Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, fotó: dho

dho: Egyszerűbb lesz így pályázni, tervezni?

P.K.: Igen! Dunaharaszti esetében pedig pláne, mert profi vezetés van a településen, jól szervezett a hivatal, és az asztalfiókokban ott vannak az elképzelések és tervek. Ha adódik egy pályázati lehetőség, akkor csak ezeket az előre megálmodott programokat kell elővenni. Ilyen volt a bölcsőde ügye is, ilyen a Sportsziget fejlesztése. Utóbbi milliárdos projekt: napközis táborral, tanösvénnyel és a mostani terület kirándulóhellyé való fejlesztésével. De ilyen terv a Némedi út rekonstrukciója, vagy a Pál László utca kivezetése az 51-esre egy új, körforgalmú csomóponttal.

dho: Megkerülhetetlen téma Dunaharaszti esetében a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése.

P.K.: Ebben a programban lehetőséget látok. Tudom, hogy nagyon sokan ódzkodnak tőle, hiszen keresztül szeli a települést.  Ám megújítja majd a tömegközlekedést. A HÉV-fejlesztéssel együtt gyakorlatilag Dunaharasztiról 15 percenként indul majd közösségi közlekedési eszköz Budapest felé, és fél óra alatt be lehet jutni a belvárosba. Megszabadulhatunk attól a problémától, hogy másfél órát üljünk a dugóban az autónkban. Azt tudni kell, hogy ebben a témában a magyar kormány eltökélt, több szerződést aláírtak, Szerbiában már meg is kezdték a vasút fejlesztését. Egy elektromos meghajtású, korszerűsített vonal lesz ez, amely az eddiginél halkabban közlekedik majd. Jelenleg az előzetes terveken dolgoznak a mérnökök, de ezekben már szerepel az összes meglévő átjáró felújítása, a jelenlegi vasúti átjáró kiszélesítése is. Ezen felül Dunaharaszti kap még egy szintbeli átkelőt.

A HÉV fejlesztése szintén elindult (erről többek között itt írtunk), és a két kötöttpályás közlekedési lehetőség fejlesztésével Dunaharaszti még élhetőbb lehet. 7-10 éven belül ennek köszönhetően gyorsan, részben a föld alatt lehet majd eljutni a budapesti Kálvin térig, vagy akár Szentendréig.

dho: A vasútvonal menti településeken, így a Dunaharasztin élők első körben azt szeretnék tudni, hogy lesz-e lehetőségük például lakossági fórumokon kérdezni a beruházás vezetőit – kisajátításról, zajterhelésről, vagy például az ingatlanok rezgés terheléséről.

P.K.: Ma ember nincs a talpán, aki meg tudja mondani, hogy ez a beruházás mikor fog elindulni ténylegesen, még ehhez nagyon sok hiányzik. Amikor már konkrétan arról lehet beszélni a fejlesztéshez közel lévő ingatlanok tulajdonosaival, hogy például konkrétan hol lesznek az átjárók, a zajvédő falak, hogy milyen zajterheléssel kell számolni, akkor mindenképpen lesznek nagy lakossági fórumok. Az önkormányzatokat bevonták már az egyeztetésbe, de egy ilyen beruházás a lakossággal való egyeztetés nélkül nem fog elkezdődni.

Én arra garanciát adok, hogy amikor oda kerül a sor, akkor lesznek ilyen egyeztetések, de ma még nincsenek a tervek olyan állapotban, hogy ezt megtegyék.”

Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, fotó: dho

dho: Hogyan tudják segíteni a munkahelyteremtést, valamint a munkahelyek megőrzését?

P.K.: Azt gondolom, hogy a válság nehezén már túl vagyunk. Érkezik az oltóanyag, és látszik az alagút vége. Az első enyhítések talán húsvét környékén jöhetnek, nyárra olyan lesz az átoltottság, hogy még inkább közelíteni tudunk a „normális” élethez. A gazdaság így vissza tud térni a fejlődési pályára.

Ennek a kormánynak mindig is a munkahelyteremtés volt a legfontosabb. 2010-ben dolgozott 3,6 millió ember, most pedig 4,5 millió.”

Ez idő alatt igyekeztünk a munkát terhelő adókat is folyamatosan csökkenteni, emelkedett az átlagkereset, és a családtámogatási rendszer is egyre erősebb segítséget nyújt a dolgozó, gyermeket nevelő családoknak. Mindezeken felül a bértámogatás is működik, országosan 11 ezer cég kért ilyet, vállalva a munkahelyek megőrzését. Decemberben azt láthattuk, hogy 24 ezerrel több foglalkoztatott volt, mint a válságot megelőző év végén. Szerintem ez azt jelenti, hogy jól dolgoztunk: a válság ellenére sem lett több százezer munkanélküli, hanem megőriztük a munkahelyeket.

(dho)