Vitézy lehetséges visszatérést a BKK élére Karácsony Gergely főpolgármester úgy kommentálta, hogy ennek örülne.
Vitézy Dávid pályáját a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyik alapítójaként, civil aktivistaként kezdte, aztán a Budapesti Közlekedési Központ alapító vezérigazgatója volt, tisztségét 2010 és 2014 között töltötte be, most a Magyar Műszaki Közlekedési Múzeumot vezeti.
Vítézy Dávid hosszú írásában fejti ki álláspontját a BKK-val, és Budapest közlekedésével kapcsolatban. Egyik fő változásként emeli ki, hogy a 2010 óta „200 ezerrel van több autó Budapest és az agglomeráció útjain, a HÉV-ek és az összes elővárosi busz átkerült a BKK hatásköréből az államéba.”
Úgy véli, hogy Budapest közlekedési gondjai az elővárosokban kezdődnek. „Budapesten belül az utazások 60%-a tömegközlekedéssel történik, addig az agglomerációból ingázóknak mindössze 34%-a választja a tömegközlekedést – kétharmaduk autóval lépi át a városhatárt.” Ez persze nem az ingázók hibája, derül ki írásából, hanem annak tudható be, hogy a városba irányuló közösségi közlekedés széttöredezett. „Változtatni csak akkor lehet, ha a tömegközlekedést az elővárosokból ingázók számára a budapestivel egységes egészként kezeljük és így tesszük versenyképessé.”
Kiemeli, hogy a hév- és vasútvonalakra az agglomerációs településeken ma szinte sehol sem működik megfelelő ráhordás. Álláspontja szerint a 40-50 éves HÉV fejlesztésre szorul, és metró szerű, föld alatti rendszerre kellene átalakítani őket. „… a Kormány 2018-as döntése szerint az első ilyen beruházás a csepeli és ráckevei hévek meghosszabbítása lehet a Kálvin térre, a 2021 utáni európai uniós források felhasználásával.” Erről egyébként már kormánydöntés is van.
Vitézy Dávid teljes posztját itt találja meg. Picit hosszú, de érdemes elolvasni, mert a szakember átfogóan igyekszik elemezni a fővárosi és az agglomerációs közlekedési helyzetet.
