Pünkösdhétfő van!

//Berényi Attila
Pünkösdhétfő van!
A kereszténység egyik főünnepén járunk. Nagyon sok népszokás kötődik ehhez az időszakhoz.

A legismertebb talán a „pünkösdi királyság”. Ez nem csak hazánkban, hanem Európa jelentős részén jelen van. Magyarországon a 16. sz.-ban már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás, amelyből a szokás általános és régi elterjedésére következtethetünk, írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

Pünkösdi királyt a fiatal férfiak közül választottak, általában ügyességi játékokkal. Aki elnyerte a címet, az egy esztendőn át minden lakodalomba hivatalos volt, ingyen ihatott a kocsmába és a legények engedelmeskedni tartoztak neki.

Pünkösdi királyné is volt. Ekkor négy kislány vezetett körbe egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét, akinek kezében kosár volt rózsaszirmokkal. A kis csapat házakat látogatott meg, ahol termékenységvarázsló mondókákat mondta el, például ilyet:

„Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…”

Az ünnephez szorosan kapcsolódik a pünkösdi rózsa vagy más néven bazsarózsa. Ezt a növényt már az ókori görögök és rómaiak is ismerték, vadontermő változatát gyógynövényként használták. Kerti termesztése a középkorban kezdődött, hazánkban a 16. században említik először a források.

(Magyar Néprajzi Lexikon)