Piros-e a paradicsom a szigeten?

//Lengyel Zsuzsánna
paradicsomsziget_dho_20241003

Ismertetőtábla a Paradicsomszigeten, fotó: dho

Paradicsomsziget. A Kis-Duna és a Duna-Tisza-csatorna határolta kis földrajzi terület, Dunaharasztiban. Ez a hivatalos helymeghatározás. Ugyanakkor a Paradicsomsziget neve sokunkban romantikus képeket idéz, és története is szorosan alakul a helyi közösség és a természet kapcsolatával.

A Paradicsomsziget eredetileg természetes úton jött létre a Kis-Duna mentén, ahogy az évszázadok során a folyó változtatta medrét, és hordalékot rakott le a partjainál. A folyó és az árterületek élőhelyei a szigeten gazdag növény- és állatvilágot eredményeztek, melyek mindmáig meghatározzák ökológiai jelentőségét.

No és most nézzük a paradicsomot! Ma már ritkán piroslik a paradicsom a kertekben, de az elnevezés valóban utalhat az egykor, az egész szigeten folytatott mezőgazdasági tevékenységre. A termékeny föld ugyanis ideális körülményeket biztosított a zöldségtermesztéshez, különösen a paradicsoméhoz.

Mi ott élők, nyaralók mégis hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hajdanán, az idilli, mondhatni paradicsomi természeti környezetről nevezték el az itt élni kedvelők a szigetünket.

Vagy az egykor oly sok dunai hajósnak, evezősnek felfrissülést nyújtó, ma már nem létező Paradicsom Csárdáról kapta a sziget e nem mindennapi nevét?

Pontosan talán a helytörténészek sem tudják, de a természeti sokféleséget ma is megmutató sziget jelentős értékekkel bír, Haraszti egyik gyöngyszemeként. A helyi közösségünk igyekszik megélni és megőrizni a természetes állapotot, a szigeten és környékén található erdők, vizes élőhelyek, valamint a gazdag madár- és állatvilág védelme érdekében, mindannyiunk örömére.

(Lengyel Zsuzsánna)