A közösségi oldalak uralta világunkban nagyon gyakran kaphat bárki, akár név nélküli, bántó kritkát. Olyan véleményeket tolnak az ember arcába, amelyet személyesen nem biztos, hogy el merne mondani a másik. Eltűnt a szavak felelőssége.
„Ha minket ér ez a bántalom, sok esetben érezzük magunkat rosszul, de válaszolni sem tudunk, hogy miért.”
Állt a mentálhigiénés segítő meghívójában. A dunaharaszti előadáson arra keresték a választ, hogy miként lehet építő jellegű kritikát megfogalmazni, olyan formán, hogy az ne okozzon sebet, hanem segítsen. És az sem árt, ha tudjuk mikor lehet egyáltalán előállni a saját véleményünkkel, mert bizony gyakran előfordul, hogy éppen semmi szükség nem lenne arra.
