A római katolikus egyházban Epiphania Domini azaz az „Úr megjelenésének” ünnepe. A keleti egyház Krisztus születésére emlékezik ekkor.
A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást tulajdonított, minden család vitt haza, írja a Magyar Néprajzi Lexikon. A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, ekkortól látogatja meg hívei otthonát a plébános, és beszenteli a házakat.
Ma van a Három királyok ünnepe is. A napkeleti bölcsek a tanítás szerint ekkor látogatták meg Jézust. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, ahol I. Heródes zsidó király nagyon megrémült, és írástudóitól tudakolta a Messiás születési körülményeit, majd Betlehembe irányította a bölcseket, azzal, hogy ha megtalálták a Gyermeket, jelentsék majd neki, hogy ő is hódolhasson a zsidók újszülött királyának. Azok megtalálták a Kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Álmukban angyal figyelmeztette őket, nehogy visszamenjenek a gonosz, irigy Heródeshez, így más úton tértek haza, emlékeztet a Wikipédia.
Ez Jézus megkeresztelkedésének, valamint a kánai mennyegző ünnepe is. Mindkét esemény szorosan kötődik a vízhez.
Hazákban a hagyomány szerint ekkor kell lebontani a karácsonyfát, míg a spanyoloknál a Napkeleti bölcsek tiszteletére minden városban nagy parádét rendeznek. Sőt arrafelé a gyerekek ilyenkor kapnak ajándékot, mivel nekik a háromkirályok hozzák el a karácsonyi meglepetéseket. Nekik írnak levelet kívánságaikkal a kicsik, és aki rosszul viselkedik, az szén alakú cukorkát is kap, írja a kulturtapas.
