Akár az önkormányzatok is örökölhetnek a helyi lakosok után

//Berényi Attila
jog_freepik_230703

Képünk illusztráció. forrás: freepik

Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az MTI-vel.

A szombaton hatályba lépett új szabályokról azt írták, örökös híján nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl. Hozzátették: aki szeretné megelőzni, hogy a hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.

Az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek, mint például a jelzáloghitel teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.

Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget; ekkor az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Az állam, mint törvényes örökös, nem utasíthatja vissza az örökséget.

Kitértek arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány, mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem.

„Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, amely örökölne utána. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán hagyták-e. A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet”

– magyarázta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.

A közleményben kitértek az élettársakra is, akik kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek végrendelet nélkül. Még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a személyes tárgyai – ruhái, könyvei -, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.

Végrendeletet akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen – figyelmeztet a kamara.

A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül – áll a közleményben.

(MTI)