„A novemberi sírlátogatás sok ember számára puszta konvenció, vasárnapi „program”, mint ahogy az ünnepek tartalma, úgy a gyász tartalma is gyakran formasággá csupaszul. De legalább annyian vannak, akik az egész évben bennük rezgő, szelencébe zárt emlékezést engedik ezekben a napokban fájdalmassá áradni – hogy azután fegyelemmel viselhessék tovább.” – Jókai Anna
Már az ókori Rómában is megemlékeztek az emberek elhunyt szeretteikről, ez volt a feralia. Azán az ókeresztények a 3. századtól liturgiájukba is beépítették az elhunytak tiszteletét. Az katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, és a 14. században vált hivatalossá.
Ilyenkor (és mindenszentekkor) hazánkban a családok meglátogatják elhunyt szeretteik sírjait, virággal díszítik. Sokan otthonukban gyújtanak emlékező gyertyát.
(wikipédia, dho)
