Dr. Szalay László: Tavaly év elején épphogy elfogadtuk a költségvetést, az egészet agyonvágta a pandémia. Akkoriban ez még elég szokatlan volt, mostanra mindennapossá vált a járvánnyal való küzdelem. Sajnos mára ki kellett alakítani egy rutint. Az egész elmúlt esztendő kapacitását a járványügyi rendelkezések, a védőeszközök beszerzése és az ehhez kapcsolódó intézkedés kötötte le. Már az elején, a kormányzati intézkedésekből adódóan 150 millió forinttal lett kevesebb a városi büdzsében (a gépjárműadó elvonása miatt. a szerk.). Ezzel a bevétellel már láthatóan az idén sem számolhat a város. Ez pedig a korábban eltervezett fejlesztések lefújását jelentette.
Az 2020-ban is látszott, hogy a városnak a legnagyobb bevételt jelentő iparűzési adóbevétel erősen csökkenni fog, hiszen a válság az ezt befizető cégeket is érintette, forgalmuk visszaesett.
Az ebből bejött pénz éppen egy picivel haladta meg a tervezettet, ami első blikkre jól hangzik. Ám minden évben 100-150 millióval szoktunk többet elkönyvelni, így már nem olyan rózsaszínű ez a kép. Ezt figyelembe véve egy viszonylag nagyobb tartalékot képeztük 2020-ban. Most látszik, hogy ezt jól tettük, ez a bespájzolt pénz sokat segít a 2021-es büdzsén.
dho: Mely cégek szenvedték meg elsősorban a válságot tavaly?
Sz.L.: Mindegyik, mérettől függetlenül. Nyilván a nagyobbak esetében ez látványosabb. Már tavaly, a pandémia első felében levelezésbe kezdtünk a nagyobb vállalatokkal, hogy tudjunk kalkulálni a visszaeséssel. Vegyük például az egyik legnagyobbat, a Coca-Colát, amelynek bevétele jelentősen esett vissza. Az összes vendéglátóipari létesítmény, fesztiválok, mozik, mind-mind bezártak vagy elmaradtak – először tavaly tavasszal, aztán most télen is, és jelenleg is áll ez az ágazat. Ez önmagában 20-30 százalékos visszaesést jelent. Erre reagált a képviselő-testület – már amikor lehetőség volt ülésezni – a költségvetésünket érintő megszorító intézkedésekkel. Erről volt vita is, hogy kell-e. Mostanra kiderült, hogy a válasz egyértelmű igen!
dho: Az elmúlt év költségvetése így egyensúlyban maradt?
Sz.L.: Igen. Azok a nagyobb beruházások, amelyeket terveztünk, például a Némedi úton a parkoló, a járda és a kerékpárút kialakítása kiestek a tervek közül. Ez egy 300 milliós összeg megspórolását jelentette. Utat sem építettünk 2020-ban. A nagyobb léptékű beruházásokat halasztottuk el. Ami megmaradt, és nagyon örülök neki, az az Orvosi rendelő átadása (erről itt olvashat). Ennek megfelelően a védőnők is át tudtak kerülni egy korszerűbb helyre (erről itt írtunk). Jelenleg folyik az új Rendészeti Iroda kialakítása (az erről szóló cikkünk itt érhető el). Több óvoda és a József Attila Művelődési Ház is energetikai korszerűsítésen esett át (az erről szóló beszámolónk itt olvasható). Ezek mind korábban megkezdett beruházások voltak. Tavaly év végén új P+R parkolókat is kialakítottunk (cikk itt).
dho: Az már most látható, hogy 2021 nem lesz egyszerű év, főleg az önkormányzatoknak.
Sz.L.: Igen. Az iparűzési adó 1%-ra csökkent a kis- és középvállalkozásoknál, illetve az egyéni vállalkozásoknál (az adóalanyokat érintő változásokról itt írtunk korábban). Ez a változtatás nagyjából 440 millió forintos kiesést jelent Dunaharaszti Önkormányzatának.
A gépjárműadó-bevétellel már nem is számoltunk az ez évi költségvetésben, hiszen előre látható volt, hogy ez a pénz nem marad itt. Azt viszont egyelőre nem tudjuk, hogy mi lesz a kompenzációval, azaz mekkora összeget kap majd a város az államtól.
A kormányzat ígérete szerint ugyanis a pénzügyminiszter dolgozza ki január 31-ig a 25 ezer főnél kisebb települések esetében az iparűzési adóelvonás ellensúlyozásának rendszerét. Itt még rengeteg a kérdőjel.
dho: Mi a helyzet a szolidaritási adóval, amelyet a város fizet az állam felé?
Sz.L.: Ez évről évre több. Ezt egy képlet alapján számolják ki, amely azon alapul, hogy a helyi iparűzési adó egy főre eső része mekkora, és ehhez képest próbálnak segíteni azokon a településeken, ahol nincs iparűzési adó. Ám ez utóbbiak nem szenvedik most el a közteher lefelezésének negatív hatásait. Persze, minden rosszban van valami jó, mert a csökkenő iparűzési adóbevétel számunkra a szolidaritási adó mérséklődését is hozza. De ez még így is több száz millió forintot jelent.
Azt tudni kell, hogy Dunaharaszti a működési költségeit leginkább az adóbevételeiből fedezi.
Nekünk nagy az intézményi hátterünk, sok olyan közfeladatot látunk el, amely nem feltétlenül a miénk lenne. Mindezek ellenére én azt gondolom, hogy a szociális intézményhálónkra (pl. családsegítő, idősek napközi otthona) nagy szükség van, de ez mind-mind pénzbe kerül.
dho: Min lehet akkor spórolni, mi az, amit ebben az évben nem lehet megvalósítani?
Sz.L.: Először attól féltem, hogy a civil szféra, vagy a sport támogatásán kell majd húznunk. Ezt nem kellett megtenni, így ezek a Dunaharasztira jellemző tételek megmaradtak. Készítettünk egy újabb költségvetésvázlatot: a dologi kiadásokon próbálunk spórolni, illetve jó néhány felújítást halasztunk. Ez utóbbiakat nem vesszük ki a tervek közül véglegesen, de nem most valósítjuk meg őket. Költségvetési soronként, tételenként haladva tervezünk újra a kollégáimmal. Mindent megteszünk azért, hogy egyensúlyban legyen az ez évi költségvetésünk, és bízom benne, hogy kap a város támogatást. Ez akár feladatra is szólhat, ez az úgynevezett céltámogatás.
dho: Egy nagy fejlesztés viszont elindul.
Sz.L.: A bölcsőde-pályázat megnyert összege már itt van az önkormányzatnál, jelenleg azt vizsgáljuk, hogy az ehhez szükséges önrészt miként lehetne csökkenteni. Utóbbi tétel 140 millió forint. Az intézmény a leendő új iskola mellett lesz. (A bölcsődeberuházásról itt, míg az iskolaépítésről itt olvashat.) Úgy számolom, hogy szeptember környékén tudjuk majd kiírni a közbeszerzést, az ősz második felére lesz meg a kivitelező, és a tényleges munka átcsúszik majd 2022-re. Így több évre oszlik el az önrész is.
dho: Ezek szerint a Harasztiak nem fognak észrevenni semmit az idei spórolásból?
Sz.L.: Reményeim szerint nem fognak, ami rajtunk múlik, azt megtesszük.
Személy szerint most is optimista vagyok: hiszek abban, hogy nem lehet csak elvenni, kapni is fogunk majd a központi költségvetésből.
dho: Normál esetben is bonyolult egy költségvetés elfogadásának folyamata. Most ez hogyan fog történni?
Sz.L.: Most nincs első olvasat, nincs testületi ülés. Jelenleg polgármesterként egyedül kell határoznom a költségvetésről. Persze, ahogy az összes rendkívüli jogrend idején hozott határozat esetében, most is ki fogjuk küldeni a képviselőknek a tervezetet, várjuk a véleményezést tőlük. Nem tudunk közmeghallgatást tartani, és végül egyszemélyi döntés születik.
Amint megszületik a város 2021-es költségvetése, egy újabb interjút készít a dho Dunaharaszti polgármesterével, amelyben a már rögzített számok, tételek szerepelnek majd.
