„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”
Juhász Gyula: Trianon című versének, első két sorát idézve kezdte emlékező beszédét dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere. A városvezető szerint ezen a gondolaton túl, beszélnünk kell Trianonról, beszélnünk kell az érzéseinkről, itthon és a határokon túl is: „érzelmektől fűtve, de gyűlölet nélkül!”
Délután fél 5-kor Dunaharaszti harangjai is megkondultak, akárcsak az országban mindenütt, pont úgy ahogyan 100 évvel ezelőtt.
A Magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén.
„Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő, akit az mti idéz.
A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.
Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott, hangsúlyozta az államfő.