Zúgtak a harangok szerte Magyarországon. A „Trianoni békeszerződésre” emlékezett a Nemzet.

//Berényi Attila
trianon100_szalaylaszlo-beszed3_dho_20200604

dr. Szalay László polgármester beszédet mond Dunaharaszti Város megemlékezésén, fotó: dho

A Magyar nemzet egésze a 100 évvel ezelőtt aláírt „békeszerződésre”, és következményeire emlékezett. Az ország minden pontján voltak megemlékezések, így Dunaharasztin is. Az Országgyűlésben emlékülés volt.

„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”

Juhász Gyula: Trianon című versének, első két sorát idézve kezdte emlékező beszédét dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere. A városvezető szerint ezen a gondolaton túl, beszélnünk kell Trianonról, beszélnünk kell az érzéseinkről, itthon és a határokon túl is: „érzelmektől fűtve, de gyűlölet nélkül!”

Trianon kopjafa, Dunaharaszti Hősök tere, fotó: dho

Délután fél 5-kor Dunaharaszti harangjai is megkondultak, akárcsak az országban mindenütt, pont úgy ahogyan 100 évvel ezelőtt.

 

A Magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén.

„Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő, akit az mti idéz.

A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott, hangsúlyozta az államfő.

(dho, MTI)