dho: Hogyan került kapcsolatba a közélettel?
Csizmadia Cseke: 2021-ben a Fudan Egyetemmel foglalkozó konzultáció alatt kezdtem el közeledni a politikához. Az volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy én is tudok tenni valamit. Még akkor is, ha csak kiállok egy pult mögé, és embereknek adok lehetőséget, hogy véleményt nyilvánítsanak egy fontos témában. Így ott is maradtam a Kutya Párt környékén – nagyon megfogott ez a cselekvő attitűd. Tehát, ha nem tetszik valami, akkor nem elég, ha nézem otthon a fotelből a Partizán-közvetítést és kommentelek hozzá.
Ha például van egy út, ami teljesen romon van, tele van kátyúval, akkor erre legalább hívjuk fel a figyelmet. Nyilván nem tünteti el az a kátyúkat, ha kiteszünk egy táblát mellé, hogy „Ez egy zenélő út, ami Metallicát játszik”, ellenben legalább röhejessé teszi annyira, hogy talán foglalkoznak vele. De le lehet festeni egy lerohadt padot is, ami egy társasház előtt álldogál. De ennek mintájára akár nagyobb politikai jelentőségű dolgokban is lehet, a Facebook-kommentelésnél eggyel látványosabban véleményt formálni.
dho: Részletkérdésnek tűnik, de hol él?
Cs. Cs.: Budán. Ám a gyerekkorom nagy részét itt, a Kis-Dunán töltöttem, hiszen a folyó mellett van a család nyaralója. Azt gondolom, hogy agglomerációs választókerület révén ez a terület is nagyon hasonló problémákkal küzd, mint az összes többi. Bár nem Dunaharasztin jártam iskolába, de ez nem változtat azon, hogy jól beazonosíthassam a térség gondjait.
dho: Ha Önt választják meg a választókerület képviselőjének, akkor mely problémával foglalkozna elsőként?
Cs. Cs.: Ezt a kérdést egy picit megforgatnám. Nem hiszem, hogy feltétlenül engem fognak megválasztani az itt élők parlamenti képviselőnek, indulásommal a listaállításunkat támogatom. Ám az tény, hogy a törvényalkotás országos szintű, és mi nem azt látjuk a Parlamentben, hogy egy-egy helyi képviselő kifejezetten a saját körzetével foglalkozik. Viszont nem megkerülve a választ… Agglomerációs, dinamikusan fejlődő térség lévén nem elsősorban azzal van a probléma, hogy „kinőnek a földből a házak”, hanem azzal, hogy az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése marad le. Nem lesz a lakosságszámmal egyre nagyobb az úthálózat, a HÉV sem fog több embert elbírni jelen állapotában.
A közlekedést tehát nagyon erős problémának látom, élen a közösségi közlekedést. Nekem nincs autóm, így tapasztalom, hogy a tömegközlekedés elővárosi része gyászos állapotban van, igazándiból Budapest környékén mindenhol. Nincs alternatíva arra, hogy az emberek lerakják a kocsijukat. Azt is tudjuk, hogy a HÉV-vonalaknak van egy erősorrendje, amelyben a H6-os nem áll jól. A szentendrei és a csepeli HÉV alatt van, finoman szólva sem a legjobb kocsik közlekednek itt, nem fordítanak megfelelő figyelmet erre a vonalra. Önmagában az, hogy a ráckevei HÉV véget ér a Közvágóhídnál, mutatja azt, hogy milyen gyalázatosan van bekötve a fővárosi hálózatba. Ezt az is megfejeli, hogy a HÉV fejlesztését gyakorlatilag buktuk egy rosszul összeállított közbeszerzési kiírás miatt, így arra sincs esély, hogy a közeljövőben lecserélődjenek a jelenleg futó kocsik.
dho: Hogyan látja a térség egészségügyi ellátásának helyzetét?
Cs. Cs.: Van az a vicc, hogy „Ha elmaradt volna a rendszerváltás, akkor egy rendőr lenne az oktatási miniszter!”. Az a gond, hogy ez nem vicc. És ez vonatkozik az egészségügyre is. Az, hogy felszámolták az önálló szaktárcát, az egyik legnagyobb bűne ennek a jelenleg működő rendszernek. A belügyminiszter saját elmondása szerint sem foglalkoztak az egészségüggyel megfelelően, mert nem értenek hozzá. Hát sok szeretettel gratulálok hozzá!
Nem normális, hogy államtitkári szintre zsugorodott az egészségügy felügyelete. Ráadásul az elmúlt években voltak olyan szakintézmények, amelyeket a katonaság irányított, felügyelt. Ez egészen szánalmas. Valószínűleg mindennek köze van ahhoz, hogy nem nyilatkozhatnak sehol sem az egészségügyben dolgozók. Ha nem látjuk a problémát, akkor nincs! Erre egy személyes példa: az ajánlásgyűjtés alatt bedugult a fülem, szerettem volna szakorvosnál időpontot kérni. 30 napot kellett volna várnom, hogy ellássanak egy fül-orr-gégészeten. Ez nem egy CT vagy röntgen, csak bele kell nézni valakinek a fülébe. Elképzelésem sincs, hogy milyen érzés lehet annak az embernek, aki csípőprotézisre vár, és 2029-es időpontot adnak neki. A rendszerrel alapjaiban vannak problémák.
Idetartozik még az alapellátás lenézettsége. Hiszen még az államtitkár is úgy beszél a háziorvosokról, hogy „maradék” elven választódnak ki. Ez a közbizalmat sem növeli. Ha pedig nem veszik igénybe az alapellátást, akkor nem fognak eljutni olyan szűrésekre, amelyekre bizony nagy szükség lenne. A programunkban egyébként van egy olyan rész is, hogy a szűrővizsgálatok hozzáférhetőségének növelésével csökkentsük a megelőzhető haláleseteket. Elég csak abból kiindulni, hogy ha a dolgozó évente egy szabad napot kapna arra, hogy vegyen részt szűréseken, akkor biztosan hatékonyabban működne a megelőzés is.
dho: Mennyire volt nehéz az ajánlások gyűjtése?
Cs. Cs.: Egészen meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy könnyebben ment, mint ’22-ben, és kevesebb volt az atrocitás. Fizikai erőszak eddig nem érte a Kutya pártos passzivistákat, eddig. Mondjuk most volt az ország másik részében egy késsel kergetős esetünk. Az itteni emberek kérdeztek, érdeklődtek.
dho: Be fognak jutni a Parlamentbe?
Cs. Cs.: A bejutásra minden esély megvan. Ezt az esélyt jelentősen rombolja az, hogy a nagyon megosztott magyar politika mindenkit két nagy tömbbe akar olvasztani. Azért indulunk a választásokon, hogy olyan témák is képviselve legyenek, amelyeket jelenleg egyik tömb sem érez magáénak. Megbélyegezni azzal, hogyha ránk, kutyákra szavazol, a Fideszt támogatod, pont ugyanaz a hozzáállás, mint a másik oldalon azzal rémisztgetni, hogy aki nem a Fideszre és Orbánra szavaz, az Zelenszkijt fogja kormányra juttatni.
A mostani egy nagyon erős és gusztustalan kampány. Már magában az, hogy 44 helyen jogilag megtámadták jelöltjeinket a helyi Választási Bizottságoknál. A nyilvántartásba vételüket próbálják így megakadályozni, többek között a TISZA Párt szimpatizánsai és egy magánszemély Budapestről. Ezeket persze a Bizottságok mind elutasították. Két körzet kivételével az összes jelöltünk már jogerős. Engem csak azért hagytak ki, mert valószínűleg egy napos csúszással kaptak észbe, és kifutottak a határidőből. Mostanra 76 jelöltünk van, és csak annyit érnek el, hogy később kapunk kampánypénzt.
Mindez a pártnak nagy problémát nem jelent. Ugyanis ezt a támogatást nem óriásplakátokra kívánjuk költeni, mondjuk az ingyen sör a pénzhiány miatt nagyon gyorsan elfogyott a március 15-i rendezvényünkön. Mi a támogatásunk nagy részét a Rózsa Sándor Népi Kampánypénz Tékozló Alap keretében civil szervezeteknek, alapítványoknak osztjuk ki. Erre pályázni lehetett. A csúszás miatt azonban néhány szervezet lecsúszik az előre tervezett projektjéről, ami így ellehetetlenül. Az egyik ilyen pályázat például egy kutató-mentő csapat, akik ember- és állatmentéshez szerettek volna keresődrónt, de a beszerzés hosszú átfutása miatt ez a kb. kéthetes csúszás már nem fog beleférni. Egy olyan pályázat is ellehetetlenül, amiben halmozottan fogyatékos gyerekek mozgatását segítő gépek voltak.
dho: Ez azt is jelenti, hogy nem láthatjuk majd plakátokon?
Cs. Cs.: De, sajnos lesz. Én ehhez nem ragaszkodom. Felhívtak, hogy 50 vagy 100 plakátot szeretnék? Én csak egyet akartam a nappalimba – bár ez nem megvalósítható. Tehát lesz néhány lámpaoszlopos hirdetésünk, de annyi biztos nem, mint amit a DK már az ajánlások gyűjtésének első napján kipakolt. Nyilván van jelentősége a plakátoknak, de én nem érzem azt, hogy bárki április 12-én a szavazásra menet fogja eldönteni, hogy kire voksol.
dho: Mennyire menekülőpárt a MKKP? Arra gondolok, hogy azok, akik nem akarnak szavazni a két nagy pártra, azok a kutyákra voksolnak?
Cs. Cs.: Én úgy gondolom, hogy szükség van egy baloldali pártra az országgyűlésben. Ráadásul a Kutya Pártot most a DK fölé mérik. Persze nem azt mondom, hogy nem örülnék annak, ha mindkét párt bejutna. Teljesen nonszensz lenne, ha jobb széltől jobb középig álló pártokból állna a törvényhozás. Nem mondom, hogy „menekülő párt” lenne a miénk. Viszont a TISZA-nak nincsenek nyílt értékvállalásai, nem állnak ki egyáltalán a kisebbségek mellett. Mi már ugyanazt mondjuk ciklusok óta, és nem takargatjuk azért az álláspontunkat, hogy tizenhárommal több szavazatot kapjunk a Petőfi utcából. Azt pedig el kell fogadni, hogy nem mindenki tud vagy akar betagozódni egy nagy csoportba.
dho: A Kutya Pártnak sarkalatos jelentőségű a kisebbségi jogok képviselete?
Cs. Cs.: A szegregált oktatás felszámolása nagyon régóta húzódó probléma, nem sok sikert tud felmutatni ezen a téren az állam. A TISZA azután sem állt ki a Budapest Pride mellett, hogy tisztán látszott, óriási tömeg ment ki akkor az utcákra. Több százezer ember érezte jól magát a fővárosban. Mi pedig mindig is odaálltunk a téma mellé. Gyerekek ezrei vannak gyermekotthonokban, több száz csecsemő kórházakban. Nekik jobb helyük lenne akár meleg pároknál is, minthogy a gyermekvédelmi rendszerben nőjenek fel. Az elmúlt 16 évben az LMBTQ-közösség jogait sorra csorbították, és egyszer sem tudtuk azt mondani, hogy állj! A gyülekezési jog csorbítása azonban már mindannyiunkat érint, ezért szerveztük meg a több tízezres Szürke Pride-ot is. És még mindig nem látjuk, hogy egy esetleges TISZA-kormány hogyan kíván viszonyulni az LMBTQ-jogokhoz, hiszen ez teljesen kimaradt a programjukból. Félnek attól, hogy ezzel elveszítenének pár szavazót.
Nagy Dávid, az MKKP pártigazgatója és listavezetője egyébként a Partizánnak adott interjújában nemrég azt is elmondta, hogy legalizálnánk a marihuánát. Ez a Kutya Párttól talán nem is annyira meglepő lépés. A jelenlegi, kormánypárti, kábítószerellenes őrjöngés leginkább fiatalok szórakozóhelyeit veri szét. Mindezt úgy, hogy közben inkább vidékre, szegregátumokba kellene elmenni, és ott megakadályozni, hogy ne patkányméreggel kevert zsályát tekerjenek papírba, és azt szívják el. Ez nem probléma, de az, hogy 200 ember közül 3 esetleg fogyasztott valamilyen tudatmódosítót, az a jelenlegi vezetés szemében hatalmas bűn. Nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban közben már liberalizálták a marihuánahasználatot. Ott ebből adóbevétel származik, hiszen zárjegyezett termékekről van szó, és nem sötét sikátorokban vásárolnak füves cigit a fiatalok, így a bűnözést is visszaszorították. Közben hazánkban jelenleg egymillió alkoholista van, állami szinten támogatjuk a pálinkafőzést, és vidéki kocsmaprogram indul.
dho: Ha bent lesz a Kutya Párt a parlamentben, és a helyzet úgy hozza, hajlandó lenne koalícióra lépni az egyik oldal kormányalakításának érdekében?
Cs. Cs.: Az biztos, hogy a mi önkénteseink nem egy fideszes kormánykoalíció támogatásáért dolgoztak az ajánlásgyűjtésen. Az teljesen egyértelmű, hogy nincs olyan szavazónk, aki még négy évet szeretne élni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Azt nem tudom, hogy koalícióban gondolkodnánk-e a TISZA-val, erről egy taggyűlésnek kellene döntenie. Az biztos, hogy a TISZA kormányalakítását támogatnánk. Az ügyek mentén politizálást, a konstruktív együttműködést tartanám valószínűbbnek. Az biztos, hogy egy újabb kétharmados kormány nem tenne jót az országnak.
dho: Lesznek kampányesemények a térségben?
Cs. Cs.: Szigetszentmiklóson például rendbe szeretnénk hozni az időjárásjelző állomást. Ezek ilyen street art megmozdulások. A szokásos akciók mellett a központi kampányon van a hangsúly, a helyi kampányaink annyiban is eltérnek a szokásostól, hogy a frontális fórumozás helyett a kötetlen, barátságos hangulatú klubozást preferáljuk. A „kampányfőnökszerűségem” haraszti illetőségű, bizonyára ide is szervez ilyet. A maradék időben a fókusz a kampánypénz pályázataink megvalósításán lesz.
