Kácsor Andrea három gyermek édesanyja, építészmérnök. Az utóbbi években légtechnikai rendszerek forgalmazásával foglalkozó családi vállalkozásában dolgozott.
dho: Miért döntött úgy, hogy a politika felé fordul?
Kácsor Andrea: Nekem már gyermekkoromban is jelen volt a politika az életemben. Pedagógusszüleim folyamatosan figyelték a közéletet. Dunaújvárosban születtem, a tévében mindig megnéztük a helyi közgyűlést is a parlamenti közvetítések mellett. Én ebbe nevelődtem bele. Így felnőttként is folyamatosan figyeltem a politikai életet, és azt láttam, hogy akiket megbíztunk a képviseletünkkel, nem végzik el a feladataikat, a munkájukat. A szigetszentmiklósi Első Csepp TISZA Sziget alapítótagja vagyok, onnan vezetett az út a képviselőjelöltségig.
dho: Azt mondja, hogy az eddigi politikusaink nem jól dolgoztak. Kívülállóként Ön hogyan lesz jobb?
K. A.: Azt gondolom, hogy a szakmai tapasztalataim sokat segítenek. Az emberek között élek, a mindennapi problémákkal szembesülök. A TISZA közösségében is nagyon sok szakember van, nem úgy, mint most például az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője, aki egyik ágazatban sem dolgozott egy percet sem.
dho: Ön most az országos szintről beszél, de helyben, térségi képviselőként másfajta tapasztalatokra van szükség.
K. A.: A cégemen keresztül nagyon sok tárgyaláson vagyok túl, sokféle típusú partnerrel kellett egyeztetnem. Számos nemzetközi vevőnk volt, kínai, indiai, koreai, német, ír… tehát sok nemzetiségű tárgyalópartnerrel volt szerencsém együtt dolgozni. Így azt gondolom, hogy ezek a tapasztalatok megedzettek. Ahogyan már említettem, sokat számít, hogy ismerem a választókerületet, a problémákat, hiszen itt élem a mindennapjaimat. Így hitelesen tudom a képviseletet is ellátni.
dho: Mi most egy átalakított választókerület részei lettünk, hiszen négy település került össze: Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Halásztelek és Szigethalom. A mi városunk ebből kiszakad, hiszen a Kis-Duna elvágja a többiektől.
K. A.: A Kis-Dunára kétféleképpen tekinthetünk. Egyrészt elválaszt, de össze is köt. A folyó partján élni varázslatos dolog. Dunai lányként nem is tudom elképzelni az életemet vízpart nélkül. Az új választókerületi rendszer a FIDESZ részéről ebben a térségben arról szólt, hogy miként tudják maguknak a legoptimálisabban kimenteni Bóna Zoltánt, bár ő már nem ebben a körzetben indul.
Az itt lévő települések hasonló problémákkal szembesülnek. Az agglomerációnak ez a főváros határában lévő része az átmenő forgalommal küzd. Ugyanazok a közlekedési problémák jellemzik a térséget, de összeköt bennünket a HÉV is. Utóbbi fejlesztése már jó pár évtizede csúszik, és a friss hírek szerint ez a helyzet még nem is fog változni. A HÉV-szerelvények beszerzési tendere ugrott, ami újabb 114 milliárd forint veszteséget okoz Magyarországnak és a térségnek is. Újabb évek vesznek el.
dho: Azért némi különbség a közlekedés terén is van ezen városok között. Dunaharaszti esetében ott van az 51-es és az 510-es út problémája. Ha Ön nyeri az országgyűlési képviselői posztot, akkor hogyan orvosolná ezt?
K. A.: Az 51-es út kétszer kétsávosítása már régóta az asztalon van. Itt, Önöknél ismerte el Pánczél Károly képviselő úr, hogy ezt forráshiány miatt nem tudják kivitelezni. Azonban ezt a fejlesztést minél előbb meg kell valósítani. Az a különbség, hogy mi erre forrást is találni fogunk. Míg a FIDESZ-nek ez kevésbé volt a prioritási listáján, számomra és az itt élőknek ez kiemelten fontos.
dho: Az 51-es, az 510-es vagy a HÉV rendbetétele óriási összeg. Honnan lesz erre pénz?
K. A.: Nagyon fontos, hogy ehhez nekünk haza kell hoznunk az Európai Uniós forrásokat. Azt, amit a FIDESZ már elveszített, vagy rossz kormányzati munkával most csúszik ki a kezéből, ezeket nekünk nem szabad veszni hagyni. Ez nagyon sok többletlehetőséget jelent. A másik lehetőséget a korrupció megállítása hozná el az országnak. Mindezeken fölül jelentős a kamatterhe a felhalmozott államadósságnak is. Ez nem véletlen, hiszen nagyon rossz a gazdaságpolitika. Nagy szükségünk van a politikai kultúraváltásra, és ennek segítségével megtalálhatjuk a forrásokat ezekre a fejlesztésekre. Ez nyilván nem egyik napról a másikra fog megtörténni, és nem egy-két éven belül készülnek majd el ezek a fejlesztések. Például a Fico vezette Szlovákia, vagy a Meloni irányította Olaszország sem küzd annyi uniós eljárással, elvonással, mint a korrupció miatt a forrásaitól elzárt Magyarország. Nekünk nem kell mást tenni, mint tisztességesen dolgozni, és normális versenyfeltételeket teremteni.
dho: Mi a helyzet az egészségüggyel?
K. A.: Az egészségügy súlyos válságban van hazánkban. Küzd az alapellátás, a járóbeteg- ellátás, küzdenek a kórházak és a mentőszolgálat is. Az alapellátásban óriási gond, hogy a háziorvosok fele öt éven belül átlépi a nyugdíjkorhatárt. Szigethalmon például ez már nem a jövő, hanem a jelen. A szigetszentmiklósi járóbeteg-ellátásban a szakkellátásban is nagy a baj. Tíz szakorvost és négy szakápolót keres az ottani szakrendelő. A polgármestertől kértek segítséget, mert ezt a hiányt önállóan már nem tudják megoldani. Ennek a szakrendelőnek 150 ezer ember ellátását kellene biztosítania. Az emberek jórésze már nem az állami ellátást választja, hanem gondolkodás nélkül megy a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy problémakörét a TISZA központi kérdésként kezeli. Jól látszik ez azon is, hogy a képviselő-jelöltjeink között magas az aránya az egészségügyi szakképesítésűeknek. Lesz Egészségügyi Minisztériumunk, és 500 milliárd forint többletráfordításra számíthat ez az ágazat évente.
dho: Mi a helyzet az ügyeleti rendszer végbevitt reformjával? Ennek itt, Dunaharasztin nagy visszhangja volt.
K. A.: Mindenképpen szükséges a változtatás. Látszik, hogy a szakmát kihagyva alakították át az ügyeleti rendszert. Az sem volt elfogadható állapot, hogy összesen három gyermekügyelet volt Pest vármegyében. A rendszer felülvizsgálata javasolt. Kihagyhatatlan, hogy az utóbbi években Dunaharaszti egy fontos alközponti szereplővé fejlődött. Így az újragondolás az itt élők számára is nagyon fontos lesz.
dho: Kihagyhatatlan, hogy a gazdaság rohamosan fejlődik ebben a régióban. Mennyire támogatja, hogy ez a tendencia megmaradjon? Értem ezalatt a logisztikai központok, raktárbázisok idetelepülését.
K. A.: Szerintem minden ilyen fejlesztést önmagában kell megvizsgálni. Látni kell, hogy milyen terhelést okoz. Ne felejtsük el azt sem, hogy az iparűzésiadó-bevétel nagyon sokat számít a településeknek, feltéve, ha helyben marad. De nyilvánvalóan a települések túlterheltek. Erre nagyon jó példa a Csepel-sziget, a megtelt táblát már ki lehet tenni. Fontos mérlegelni, hogy az ezirányú fejlesztés mennyit hoz és mennyi terhet jelent az adott városnak vagy térségnek. Ha tudunk változást elérni a közlekedés területén, akkor már más lehet a helyzet.
dho: Az oktatás területéhez is hozzá kell nyúlni?
K. A.: A választókerületünkben kettő olyan iskola is van, ami nem épült meg, amely a nagy állami beruházási tervek között szerepelt. Azt tudjuk, hogy Szigethalom és Dunaharaszti is teljesítette a szükséges, számára előírt előkészítő feladatokat. Ezeket is a forráshiányra hivatkozva állították le. Az oktatás kérdése egy nagyon fontos téma. Három gyermek édesanyjaként és pedagógusszülők gyermekeként is látom azt a terhet, amely az oktatás szereplőire nehezedik. Ha belegondolunk csak a jelenleg használt tankönyvek minőségébe, amelyek jó részét nem is használják a tanárok, mert rosszak, bőven van teendő. Sokkal nagyobb tanszabadságot kellene adni a pedagógusoknak. Ezen a téren sem volt hasznos a központosítás.
dho: Járt mind a négy település polgármesterénél. Mi volt a tapasztalata?
K. A.: Nagyon konstruktív megbeszéléseim voltak mind a négy városvezetővel. Ez még Halásztelekre is igaz, hiszen az ottani fideszes polgármesterrel is sikerült előremutató tárgyalásokat folytatni. Bizakodó vagyok az együttműködés sikerességében. Mi nem szeretnénk azokat a településeket sem hátrányba hozni, ahol a választások utáni állapot szerint ellenzéki lesz a vezetés. Politikai okokból nem kerülhet hátrányba egyetlen térség sem.
dho: Ha Ön nyer a választáson, akkor mi lesz az első problémakör, amelyen javítana? Mi a prioritás?
K. A.: Ez vitathatatlanul a közlekedés. Ennek megoldása többlépcsős feladat. De én úgy látom, hogy az 51-es út kétszer kétsávosra bővítése az M0-ától a Taksony-Bugyi kereszteződésig a következő ciklusban kivitelezhető. Ehhez pedig forrás kell.
dho: Az Önnel kapcsolatban legtöbbször megfogalmazódó kritika az, hogy nem él a választókerületben.
K. A.: Én tököli lakos vagyok, de a választókerületben élek. Nem én mozdultam el, hanem a választókerületi határokat változtatták meg. De Szigetszentmiklóson házasodtunk össze a férjemmel, az ő szülei, családja ott élt és ott van a vállalkozásunk is. Ezenkívül az egyik lányom is a választókerület iskolájába jár, épp itt, Dunaharasztin. A mindennapjaimat itt élem.
dho: Mennyire számít kemény kampányra?
K. A.: Kemény kampányra készülök. A jelek egyértelműek. Hónapok óta dezinformációs hadjárat folyik, és ez meg fog jelenni választókerületi szinten is. Szerintem súlyos támadások várhatóak a TISZA képviselő-jelöltjeivel szemben, pont úgy, ahogyan országosan. De erre felkészültem lelkileg is. Szeretnénk egy emberséges és működő Magyarország alapjait megteremteni. Mi egy alulról szerveződő párt vagyunk, ezt bizonyítja az én megjelenésem is.
dho: Mit ígér országosan a választóknak a TISZA?
K. A.: Mi tényleg szeretnénk végre az ország dolgaival foglalkozni. Jelenleg nem működik az állam, mert a kormány a megfélemlítéssel, a hamis hírek terjesztésével van elfoglalva. Mi ezen szeretnénk változtatni. Ne ad hoc jelleggel szülessenek döntések, szakmai egyeztetések nélkül. Beszéljünk végre az egészségügyről, az oktatásról, a közlekedésről, a vidékfejlesztésről, a kisvállalkozók helyzetéről.
Szeretném kiemelni azt a közösséget, a TISZA szigetvilágot, ami az elmúlt másfél évben kialakult. Szerintem ez egy új társadalmi szerződést is indukál. Alapvetően olyan emberek jöttek itt össze, egy közös cél érdekében, akik a politikától eddig távol tartották magukat. Egy olyan hajóba ültünk be, amelyben tudunk egy irányba evezni. Nagyon fontos, hogy a helyi emberekkel, az itteni választópolgárokkal milyen kapcsolatot építünk ki. Ők azok, akik tisztában vannak a napi realitásokkal, az ő véleményük rendkívül fontos. Az ilyen társadalmi összefogás jelentőségét sokan, sokáig alábecsülték. Ezzel is egyfajta példát tudunk mutatni.
