A közleményben kiemelték: a fenti adatokhoz társul még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező több mint 1500 bejelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. A bejelentések szerint a szél a legtöbb esetben megbontotta a tetőt, megrongálta a cserepeket, a palát, a kúpcserepet, a kéményt, a kerítést, a vakolatot, az ablakot, az ajtót, a kocsibeállót vagy a redőnyt. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak.
A január végi vihar szinte az ország teljes területén okozott károkat, különösen sok bejelentés érkezett Budapestről, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér megyékből, valamint Kecskemétről, Szolnokról, Ceglédről, Nagykőrösről, Gyálról, Mezőtúrról és Karcagról.
A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján; élő videós kárfelvételre is van már példa – mutatott rá a szövetség.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a vihar a bejelentéseken túlmenően is nagy károkat okozhatott a lakosságnak. A biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással – fűzték hozzá.
