A kinyilatkoztatásban rejlő dallam (1)

//dr. Sztankó Attila
kep1-kotta-drSztankoAttila_vendegfoszerkeszto_20240929

kép forrása: dr. Sztankó Attila

A kinyilatkoztatás Isten szava, amelyet a Szentírás tartalmaz. Immár két évezrede sokan fűznek hozzá magyarázatokat. Van egy magyarázati stílus, amely viszont nem szavakkal, hanem a szavakat alkotó dallamból fakad – a gregorián, immár 1200 éve.

Az európai kultúrkörben, de azon túl is sokan hallották és ismerik is a gregorián ének fogalmát. Annyi bizonyos, hogy tudják, a katolikus egyház szertartásaihoz van köze, nagyon szép, megnyugtató és zömében latin nyelvű. A keresztény kultúrát ismerők vagy azzal érintkezők számára ezt jelenti a gregorián, és teljes mértékben igazat is adunk nekik úgy, hogy megvalljuk, azért itt sokkal többről van szó. Olyannyira többről, hogy kezdetben még a hazánkban elterjedő kálvini tanítás sem vált meg tőle, a szövegeket lefordította magyar nyelvre megtartva a dallamot. Eleink tudták és érezték, hogy van ebben a dallamvilágban valami, aminek köze van az Igéhez. Ez a dallam az Ige dallama, amelyet a szavak hordoznak, illetve a dallam hordozza a szavakat.

Az Egyháznak mindig is volt liturgikus dallamvilága. Ahol elterjedt a keresztény tanítás és létrejöttek a keresztény közösségek, ott a népesség kultúrája kialakította az istendicséret saját stílusát, így jöttek létre a különböző rítusok, nagy vonalakban a keleti és nyugati szertartásrendek. Nyugaton, az egész világhoz képest nem egy nagy területen, Európában létrejött három nagy, általános istentiszteleti rend: a spanyolországi mozarab, az észak-olasz milánói, és a római szertartásrend. Emellett ott volt még az aquitán és a gallikán is.

A gregorián ének egy a történelem szempontjából érdekes helyzetben keletkezett. Akkor és ott alakult ki, amikor elindult Európa változatosságának egységes vallási, kulturális, gazdasági és politikai élete. Kis Pipin, Nagy Károly, II. István pápa, Alkuin, Aniani Benedek és mára újból felértékelt metzi főpap, Chrodegang püspök azok, akik sikeresen együttműködtek egy új Birodalom létrejöttében. Az utóbbi, Chrodegang egyszerre volt ügyes diplomata és széles látókörű, művelt egyházfő, a születő Európa egyik legkiválóbb koponyája.

Az ő városában, Metzben született a gregorián ének a VIII. század második felében. Ezt a dallamvilágot nem pusztán zenészek alkották, nem egyszerű komponálásról beszélünk, olyanok jegyezték le a dallamokat, akik sokkal inkább voltak az Ige hallgatói.

(dr. Sztankó Attila)