A pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, innen is származik a neve, ugyanis görögül „pentekosztész” azt jelenti, ötvenedik.
Gyökerei a zsidó vallásba kapaszkodnak, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték, emlékeztet a Magyar Néprajzi Lexikon.
A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek kiáradt az apostolokra.
Természetesen babonák is kötődnek ehhez a naphoz. Eleink azt tartották, hogy a pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló: egyes helyeken mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen. Ebben a csapadékos időben ezt nem lesz nehéz kivitelezni jelenleg.
A fiatalok ilyenkor választottak pünkösdi király és királynét, egyes vidékeken pedig az úgynevezett pünkösdölés volt a hagyomány.
A Dunaharaszti Szent István templomban Pünkösdvasárnap reggel 7 órakor és délután 5 órakor tartanak szentmisét.
