A preeclampsia (terhességi toxémia) a várandósságok mintegy öt százalékát érinti, vagyis minden huszadik terhességnél kialakulhat. Ez a vezető halálok valamennyi, vérnyomással összefüggő terhességi kórkép közül, ami az egészséges kismamákat is veszélyeztetheti, és a kockázat nő annál, aki első gyermekét várja, idősebb, ikerterhes, korábbi magasvérnyomás-betegsége vagy túlsúlya van.
A betegség megelőzésének egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze az aszpirin/acetilszalicil-sav hatóanyagú gyógyszeres kezelés, melyet különféle dózisokban – 25 mg és 150 mg között – javasolnak várandósoknak.
A Semmelweis Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, várható-e még jelentősebb hatás, ha emelik a dózist. Meta-analízisükben közel 55 000 terhes nő adatait elemezték, hogy erre választ kapjanak.
„Célunk az volt, hogy az ismert kockázati tényezőktől függetlenül, minél nagyobb populációt vizsgáljunk meg, különféle dózistartományokat összevetve”
– mondja dunaharaszti kötődésű dr. Komoróczy Balázs, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanársegédje, a kutatás első szerzője.
Abban a csoportban, ahol a kismamák a gyakorlatban leginkább elterjedt 100 mg dózisban kapták az aszpirin hatóanyagot, hatvan százalékra csökkent a preeclampsia előfordulási gyakorisága.
„Azonban a dózisok emelése, egészen 150 mg értékig, nem csökkentette egyértelműen a kockázatot. Vagyis nem tudtuk kimutatni, hogy az elért hatás és a dózis között egyértelmű összefüggés lenne” – mondja dr. Komoróczy Balázs.
A dózisnál nagyobb jelentőséggel bír a gyógyszeres kúra időzítése. Az aszpirin szedését a legjobb hatás érdekében korán, a terhesség 12-16. hetében érdemes elkezdeni.
„Terhességi magasvérnyomás vagy preeclampsia a terhesség második felében, a huszadik hét után alakulhat ki az arra hajlamosaknál”
– mutat rá dr. Ács Nándor, az Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, a kutatás utolsó szerzője. Ha ennél korábban több alkalommal mérünk magas – 140/90 Hgmm és afeletti – értéket, akkor krónikus magas vérnyomásról van szó, teszi hozzá.
Amikor gyógyszeres kezelésről döntenek, az orvosok a kockázati tényezőket is figyelembe véve, súlyozva választják ki azokat, akiknél ilyen megelőzés szükséges.
„Mivel az aszpirin/acetilszalicilsav véralvadásgátló szer, az egyik legfontosabb kérdés, hogy kell-e fokozottabb vérzési kockázattal számolni”
– magyarázza dr. Komoróczy Balázs. Ez ellenjavallata lehet annak, hogy rutinszerűen adjunk gyógyszert, teszi hozzá. A kutatásban vizsgált nőknél az átlagosnál valamivel többen tapasztaltak fokozottabb vérzést, de arányuk nem érte el a statisztikai jelentőséget, ami alapján a gyógyszer alkalmazása mellett ilyen kockázattal kellene számolni.
„Vagyis az eltérés a véletlen eredménye is lehet” – mondja dr. Komoróczy Balázs.
