A képernyő előtt eltöltött idő legyen az telefon, tablet, netalántán számítógép, kétségkívül vonzó megoldást jelent mind a felnőttek számára, mind pedig a gyermekeinknek.
Rendelkezésünkre áll egy digitális bébiszitter, ’aki’ bármikor és bárhol kéznél van. Egy hosszú nap után biztosít nekünk néhány szabad percet, rosszabb esetben órát és teljes mértékben leköti gyermekeink figyelmét.
Biztos, hogy jót teszünk ezzel? Kétgyermekes édesanyaként tapasztalom, hogy nagyon nehéz meghúzni a határt. A tévében a rengeteg féle mese, a telefonokon, számítógépeken lévő játékok tárháza könnyedén magába szippantja a kis kíváncsiskodókat.
A digitális eszközök életünk részévé váltak, gyermekeink még inkább ebben nőnek fel. Mégis a túlzott használatuk számos negatív hatást von maga után: magába fordulást okozhat, agresszív megnyilvánulásokhoz, szorongáshoz vagy akár tikkeléshez is vezethet. Próbálja az agyuk egyedül feldolgozni azt a mérhetetlen mennyiségű információt (tele hirtelen változó kép és hanghatásokkal), amelyet a még éretlen idegrendszerük nem képes tolerálni.
Az intenzív digitális élmények mellett a hagyományos játékok kevésbé nyújtanak már örömet, nem fogják tudni többé felvenni a versenyt. A gyermek egyre kevésbé lesz képes alkalmazkodni a hirtelen felmerülő, digitális eszközök nélküli helyzetekhez.
A fokozódó mozgáshiány esetén veszélybe kerül a fizikai egészség, romlanak a társas kapcsolataik és koncentrációs problémák is felléphetnek.
Igaz, ami igaz, a mászást, futást, ugrálást nem lehet a képernyő előtt elsajátítani.
Mi tehetünk ekkor? A sport segít megtalálni az egyensúlyt a digitális és a való világ között.
Bevallom őszintén, mint minden anyuka én is szkeptikusan vélekedtem arról, hogy az én kicsikém, aki épp akkor kezdi az iskolát, hogyan fog még megbirkózni heti két-három alkalom plusz edzéssel.
Meglepetten tapasztaltam: minden gond nélkül! Sőt!
Sokkal, de sokkal ellenállóbbak ők, mint mi gondoljuk. Egy nagyon kedves tanító néni ismerősünket idézném: „amit a gyerek örömmel végez, azzal nem lehet túlterhelni”! Ez lesz az az alap szint, amihez a gyermekünk hozzászokik. Igaz, vagy sem? Én hittem neki.
Manapság csak mosolygok a korábbi feltételezésemen. Mindkét kisfiamnak hatalmas a mozgásigénye, mindketten heti kétszer járnak önvédelmi sportra és heti egyszer úszásra. Így belegondolni se merek, hogy elégíthetné ki ezt csupán a digitális világ, a negatív hatásairól nem is beszélve.
Mik a tapasztalataim? Nem fáradtak. Azaz úgy fogalmaznék nem fáradtabbak. Igen, megesik, hogy egy hosszú nap után kisebb lelkesedéssel indulnak neki, de mindig mosollyal az arcukon jönnek ki a teremből, kisimulva! Letéve és otthagyva az összes stresszt, problémát, ami érte őket a napokban.
Mi köze ennek a digitális világhoz? Nagyon is sok! Ha egy átlagot veszünk, hogy egy kis- vagy egy középiskolás mennyit sportolhat egy héten, heti két-három alkalomra jön ki. Ez idő alatt mi történik vele? MOZOG! Addig sem ül órákon keresztül a kanapén egy képzeletbeli világban, és nem mellesleg itt valós, hús-vér interakciókat teremt.
Mit tesz gyermekünk testével és a kis lelkével a sport?
A fizikai egészségükre gyakorolt hatása fantasztikus. Sport közben fokozódik az agy vérellátása: több oxigén és tápanyag jut az agyba, ami javítja a koncentrációt, a memóriát és a tanulási képességet. A fizikai fáradtság pedig segíti a nyugodt alvást.
A sport kijavítja a tartásproblémákat, növeli az állóképességet, csökkenti az elhízást, és a cukorbetegséget. Fejleszti a mozgáskoordinációt és a motoros készségeket. Segíti az egyenletes izomfejlődést a különböző izomcsoportok folyamatos átmozgatásával.
A lelkükre gyakorolt hatásáról is beszélnem kell. A legtöbb sportnál folyamatosan együtt kell dolgozni a csapattal, vagy esetleg párban a társukkal. Koncentrálni és egy adott célra összpontosítani. A gyerekek nagyon hamar megtanulják mi az a csapatszellem. Megtanulják egymást támogatni az egészséges versengés keretein belül. Megtanulják hogyan kövessék egy közösség szigorú szabályait. Megtanulják, hogyan vezessék le és kezeljék a felgyülemlett feszültséget.
Megtanulják a fair play-t, megtanulják az együttérzést. Megtanulják hogyan dolgozzák fel a kudarcokat, és utána megrázva magukat hogyan vágjanak neki újra az adott célnak.
Iskolára vetített előnyös hatásai.
Sok pedagógus és gyógytornász számolt be iskolai tapasztalatokról a sport fizikai egészségre gyakorolt kedvező hatásait tekintve: segíti az egész napos koncentrációt az iskolában, kevésbé fog gondot okozni a gyermeknek lefutni egy iskolakört, egyenesen végig menni egy felfestett vonalon, a labdavezetés (vagy elkapni a labdát), bukfenc, esetlegesen egy lábon történő ugrálás.
A sport növeli az önbizalmat. A mozgás során felszabaduló endorfin és szerotonin hormonok csökkentik a stresszt, a szorongást és javítják a hangulatot. Tehát itt is a magyarázat miért jön ki mosolyogva és energiával teli a csemete, nem pedig még fáradtabban.
Egy új közösségbe való bekerülést is sokkal könnyebben dolgoznak fel a gyerekek. Hamarabb fogadják el és könnyebben is alkalmazkodnak a hirtelen kialakult helyzetekhez. Az iskolában naponta találkoznak kisebb nagyobb kudarcélményekkel, amelyeket sokkal lazábban vesznek. Megértik azt, hogy ha ma nem ő nyerte meg az iskolai versenyt még nem dől össze a világ, kemény munkával elérhető a kitűzött cél.
Összességében úgy gondolom, hogy a mai gyerekek életéből nem iktatható ki a digitális világ és nem is kell. Részesévé kell válniuk, megtalálva benne segítségünkkel az egyensúlyt, megtartva az egészséges kapcsolatot a külvilággal.
