Elsőre egyszerűnek tűnt, de amikor tudatosan, meghatározott rendszer szerint kezdtem végezni, megértettem, hogy az idegrendszer érési folyamatait segíti. Pedagógusként szerzett tapasztalatom az, hogy az alapozó torna nem csodaszer, de óriási segítség azoknak a gyerekeknek, akiknek az idegrendszere még nem érte utol a korukat. Olyan, mintha megkapnák azokat az „alapokat”, amik nélkül nehéz lenne ráépíteni a tanulást.
Egy óvodás korú gyermek számára a mozgás nem csupán játék, hanem a fejlődés egyik legfontosabb eszköze. Mozgás közben fejlődik a test, az idegrendszer, a figyelem, a beszéd és az érzelmi szabályozás is. Sajnos a mai gyerekek életéből egyre több természetes mozgásforma hiányzik, és ez gyakran idéz elő idegrendszeri éretlenséget, amely figyelemzavarban, ügyetlenségben, beszédkészségben vagy viselkedésproblémákban is megmutatkozhat.
Az alapozó torna mozgásformái (kúszás, mászás, gurulás, egyensúlygyakorlatok) pontosan azokat a fejlődési állomásokat idézik vissza, amelyeken az idegrendszernek gyermekkorban végig kellene mennie. Ha ezek kimaradnak vagy nem rögzültek megfelelően, az idegrendszer „alapjai” gyengék maradnak. Óvónőként lehetőségünk van ezeket a mozgásokat játékosan, a mindennapi tevékenységekbe beépítve visszahozni, így segítve a gyerekek természetes érési folyamatait.
Az alapozó torna nem fegyelmezési eszköz, hanem olyan háttérmunka, amely megteremti a fejlődéshez szükséges biztos alapokat, mely segít abban, hogy minden gyermek valóban a saját tempójában érhessen meg a világra.
