A szín, a világ rezgéseinek megnyilvánulása. Amikor azt mondom, imádom a színeket, valójában arra gondolok, hogy vonzódom az élet pulzálásához, a világ lüktetéséhez. A színek egy olyan nyelv, amit mindenki ért. A színek szeretete a szabadság szeretete. Nem szabályszerű, nincs jó vagy rossz szín, csak kombinációk, átmenetek, játék. A színek világa emlékeztet arra, hogy nem kell mindig a fekete-fehér logika mentén élnünk. Aki szereti színeket, az tudat alatt vagy tudatosan az egyformaság ellen lázad. A színek a különbözőség ünneplése.
A világ tudatos észlelése színekkel kezdődik. Egy szín elnevezése azt jelenti: észrevettem, kapcsolódtam, értelmezem. Ott vannak mindenhol. A természetben, a ruháinkban, a művészetekben, az ételekben, az otthonunkban, és valamilyen formában mindig hatnak ránk. Amikor színeket látunk, valójában nem csak a szemünkkel, hanem a lelkünkkel is érzékeljük őket. A színek játékossá teszik a világot. Ösztönösen választunk élénk színeket, ha boldogabbak szeretnénk lenni,-vagy éppen azért, mert boldogok vagyunk.
A színes dolgokkal körbevett élet kreatívabb, inspirálóbb. Egy színes lakás otthonosabbnak tűnhet, egy színes étel étvágygerjesztőbb lehet, egy színes könyvborító izgalmasabb. A színek életet lehelnek a tárgyakba. Mindenkinek vannak kedvencei. Van, aki a pasztellszíneket kedveli, mert lágyabb világot szeret, más az élénk neonokat választja, mert az számára energiát és vagányságot sugall. A színeken keresztül kifejezhetjük önmagunkat, a hangulatunkat, a stílusunkat, az érzéseinket.
A világ színes, és ez teszi igazán széppé. Nemcsak látványt jelentenek, hanem élményt, érzést, üzenetet. Talán ezért van az hogy, aki imádja a színeket – köztük én is – mert színek nélkül a világ szürke lenne, és benne mi is kevesebbek lennénk.
