Septe József az InfoRádiónak kifejtette, hogy egy átlagember napi 3 forintos költségnövekedéssel számolhat, de ez csak nagyon óvatos becslés. Egy átlag magyar évente 30-39 kiló kenyeret eszik meg, ha ezt visszaosztjuk napi értékre, akkor jön ki ez drágulási összeg.
A kenyér árának növekedésébe belejátszanak az alapanyagárak emelkedése mellett a dráguló bérköltségek.
„A tavaly ilyenkori, aratásközeli árakhoz képest durván 30 százalékkal ment fel a búza ára.”
A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a fogyasztói árat nem a sütőipar szabja meg, annak csak az átadási árban van szerepe, de azt is a multinacionális láncok határozzák meg, ahogy utána a termék árát is. Tovább árnyalja a helyzetet, hogy minden szereplőnek más költségei vannak, például nem mindegy, hogy kézi technológiával dolgoznak-e, valamennyire gépesített eljárással vagy automatával.
