A katolikusok a „szenvedő egyház” ünnepét tartják ekkor. A néphagyomány szerint ilyenkor sokan gyertyát gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, kimennek a temetőkbe, hogy ott a síroknál emlékezzenek azokra, akik már nincsenek velünk.
Gyóni Géza
Halottak napja
Anyám: a gyász ma ünnepel.
Vigyázva lépdel a szobán át.
Vén szekrényből, mit por lep el,
Előszedi selyem ruháját.Tarlott kertünkön áthalad.
Közel lakunk a temetőhöz.
Karján lobog a gyász-szalag;
Kezében őszirózsát őröz.Téged is elhiv, asszonyom,
Hiszen az ő fiát szeretted.
S végig a temető-soron
Egymást általkarolva mentek.Két drága asszony, istenem –
Akiknek én csak könnyet adtam, –
Síromhoz ül s beszél velem,
Mint bölcső felett olyan halkan.1916.
