Nagyszombat

//Berényi Attila
kereszt_freepik_240330

Képünk illusztráció. forrás: freepik

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül – a nagycsütörtök és a nagypéntek után – ez az utolsó.

A Biblia szerint Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Nagyszombaton a nagyböjt utolsó napja. Eleink is tűzszentelést is tartottak, de ehhez a naphoz kötődik a vízszentelés is. Azoknak a családoknak az asszonyai, amelyeknél a vízkeresztkor szentelt víz már elfogyott, a nagyszombaton szenteltből vittek haza. A századforduló utáni évtizedekben egyre elterjedtebb gyakorlattá vált, hogy a keresztszülők keresztgyermekeiknek ajándékot küldtek, írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltár, amit nagycsütörtök napján minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartanak szentmisét sem, emlékeztet a Wikipédia.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés.

(Wikipédia, Magyar Néprajzi Lexikon)