Legfőbb Ügyészség: eredményes ügyészi fellépések történtek webáruházak téves tájékoztatása miatt

//Berényi Attila
fogyasztovedelem_freepik_ilixe48_240223

Képünk illusztráció. forrás: freepik / ilixe48

A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt, e felhívások zöme eredményes volt - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken az MTI-vel.

Azt írták, a fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 26-án hatályba lépett rendelkezései – más szervezetek mellett – az ügyészt is feljogosítják arra, hogy a fogyasztót érintő jogsértések megszüntetése iránt pert indítson a vállalkozással szemben a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset.

A fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a szervezet számára, hogy – mielőtt keresettel a bírósághoz fordulna – felhívja a vállalkozást a jogsértés önkéntes megszüntetésére. A Fővárosi Főügyészség és a vármegyei főügyészségek a 2023. második félévében webáruházat működtető vállalkozások online tájékoztatása miatt 67 esetben éltek ilyen felhívással. A vállalkozások túlnyomó része a felhívásnak eleget tett, és a törvénysértő tájékoztatást kijavította – tudatta az ügyészség.

A közlemény szerint tipikus hibaként fordult elő: tartós fogyasztási cikkeknél a vállalkozás arról adott tájékoztatást, hogy a jótállási idő egy év. Az egyéves határidő azonban csak a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén irányadó. Ezen értékhatár felett 250 ezer forint vételárig két év, ennél drágább termékek esetén pedig három év a kötelező jótállási idő.

A tájékoztatások egy jelentős része tartalmazta azt is, hogy ha a vevő az árut annak kiszállítása után azonnal, a futár jelenlétében nem ellenőrizte, akkor a vállalkozás utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el. A jogszabályi rendelkezések alapján ennek hiányában is érvényesítheti a fogyasztó például hibás teljesítés miatti kártérítési igényét – ismertette az ügyészség.

Szintén rendszeresen előforduló hiba volt az is, hogy ha a fogyasztó a vásárlástól 14 napon belül elállt, azaz a terméket visszaküldte, akkor a webáruház általában 30 napos határidővel vállalta a vételár és a jogszabály szerint visszatérítendő egyéb költség visszafizetését. A jogszabály alapján a vállalkozásnak ennél rövidebb idő alatt, 14 napon belül kell a visszafizetést megtennie – írták a közleményben.

A jogszabályok alapján a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a kötelező peren kívüli panaszkezelési módokról és egyéb vitarendezési mechanizmusokról. Ennek ellenére gyakori hibaként fordult elő, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az európai online vitarendezési platformról. A nem Magyarországon, hanem az unió más államában letelepedett vállalkozással szemben ezen a felületen lehet a felmerülő jogvitákat bírósági eljáráson kívül rendezni – fűzte hozzá az ügyészség.

Ugyancsak tipikus hibaként jelentkezett, hogy a vállalkozás a békéltető testületekről csak hiányos tájékoztatást adott, és kizárólag a saját székhelye szerinti békéltető testületet tüntette fel, nem pedig valamennyit, nehezítve ezzel a fogyasztói jogérvényesítést – tudatták a közleményben.

(MTI)