Az élelmiszerpazarlás csökkentése a klímának is jót tenne

//Tóth Gábor
Képünk illusztráció. forrás: freepik
Az élelmiszerpazarlás csökkentésével évi több tízezer forintot lehetne megtakarítani, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is - írta szerda cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írásában felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2020-ban 59 millió tonna – fejenként 131 kilogramm – élelmiszert dobtak ki, amelynek 53 százaléka a háztartásokhoz volt köthető, idézi a cikket az MTI.

Hozzátette: az élelmiszerhulladék kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ilyen például a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés, az esztétikai szempontok, az éttermek standard adagjai, catering esetén a nem jól becsült létszám, a termék vagy csomagolás sérülése, illetve a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése.

A szakértő azt írta, Magyarországon évente körülbelül 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva körülbelül 65 kilogrammot jelent. A legnagyobb mértékű pazarlás az ételmaradékokhoz köthető, de a toplistán szerepelnek a gyümölcsök-zöldségek, valamint a pékáruk is. Az elemzés szerint évi 25 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezése elkerülhető lenne, ami körülbelül 35 ezer forint megtakarítást is hozna fejenként.

Azt írta, ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása, egy modellszimuláció szerint például, ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Emellett az élelmiszerhulladék csökkentése segíti a mezőgazdászokat, a cégeket és a fogyasztókat is a pénz megtakarításában, továbbá az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lesz.

Az elemzés szerint több megoldás is van a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, az élelmiszerek szakszerű tárolása, a „maradékmentő receptek”, vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség – olvasható az elemzésben.

(Másfélfok, MTI)