Ez a farsangot követő böjti időszak kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, majd – egyházi szertartásként – a 12. századtól általánossá vált a hamvazkodás, írja a Magyar Néprajzi Lexikon.
Innentől pontosan 40 hétköznap telik el húsvét vasárnapig.
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak, emlékeztet a wikipédia.
