Nagyszombat van

//Berényi Attila
kép: freepik
A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül – a nagycsütörtök és a nagypéntek után – ez az utolsó.

A hagyomány szerint Jézus Krisztus holtan feküdt a sírjában és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.

Este a templomokban az ünnep tűzszenteléssel kezdődik, amely Krisztus jelképe, majd a keresztvíz szentelés következik.

Régen a nagyszombat délutánján tartott körmeneten az ország legtöbb vidékén a falu apraja-nagyja részt vett. A századforduló utáni évtizedekben egyre elterjedtebb gyakorlattá vált, hogy a keresztszülők keresztgyermekeiknek ajándékot küldtek, emlékeztet a Néprajzi Lexikon. Lényegében innen ered a gyermekek húsvéti megajándékozásának szokása.

(Néprajzi Lexikon, wikipédia)