A nőket ünnepeljük ma, az asszonyokat, lányokat, anyákat. A nőket, akiknek ereje világokat mozgat meg. És most ennek minden nap láthatjuk bizonyítékát.
Összeszorult torokkal nézzük a híradásokat, ahogy anyák, nők menekülnek Ukrajnából a háború elől. Látni a szemekben a bizonytalanságot, és a remény utolsó szikráját. Közben ott az aggodalom az otthon hagyott kedvesért, férjért, apáért – aki nem hagyhatja el az országot, küzd a hazájáért.
Elképzelhetetlen lehet annak az asszonynak a döntése, aki Kijevből, egyedül elküldte gyermekét nyugatra, mert ő nem tudta otthagyni mozgásképtelen, idős édesanyját. A kisfiú szerencsésen megérkezett Szlovákiába és a kezére írt telefonszám, az utolsó anyai üzenet vitte el a gyermeket az ott élő bátyjához. A neten a hírről élő videón értesülő anya önmaga egyszerre a mély fájdalom és a megtestesült öröm.
Ott vannak most a nők, az asszonyok az idehaza gyűjtést szervezők között, akik segítenek, támogatnak.
És igen, ott vannak a nők a politikában! Választási kampányban, küzdenek, gyakran ellentétes politikai oldalon, nőként, erősen. És a legnagyobb valószínűség szerint nő lesz hazánk következő köztársasági elnöke is, csakúgy, mint a szomszédos Szlovákiában, ahol jó ideje egy hölgy ül a legmagasabb közjogi méltóság székében, közben egy erős nő vezeti a szerb kormányt is. De nő irányítja most az Európai Bizottságot, és nő ül immáron 70 esztendeje Anglia trónján.
Nők! Hihetetlen erővel akarással és küzdéssel. Nők egy férfiak uralta világban, de olyan határozottsággal, hogy ez a korábban arányvesztett világ kénytelen önmagába nézni.
Ők bizonyítják, hogy nők, férfiak egyformán erősek… egyszerűen emberek!
