dho: Mekkora volt pontosan ez a földrengés?
Dr. Győri Erzsébet: Ez egy 5,6 magnitúdójú, azaz a Richter skálán mért erősségű rengés volt, amit 8 óra 41 perckor egy erősebb utórengés is követett. Ennek az erőssége, nagyjából 4-es lehetett.
dho: Mit éreztek az akkori harasztiak? Milyen az, amikor egy ilyen földmozgás helyszínén van az ember?
Gy. E.: Ilyet szerencsére én sem éltem még át, de a szemtanúk elmondása szerint erős morajlás hallatszódik ilyenkor, és nagyon erős rázkódást lehet érzékelni. A haraszti földrengés pedig annyira erős volt, hogy súlyos károkat is okozott. Megmozdul minden az ember környezetében.
dho: Mennyire volt pusztító ez a földmozgás?
Gy. E.: Az erejére jellemző, hogy Taksonyban, Szigetszentmiklóson és Soroksáron is jelentős károkat okozott. Az akkori Dunaharasztin nagyjából 3500 épület állt, és ebből 3144 rongálódott meg, 80 lakóház teljesen lakhatatlanná is vált. Megsérült az akkori tanácsháza épülete és a templom tornyában is komoly károk keletkeztek. A helyi temetőben és Taksonyban is sírkövek dőltek ki, az ásott kutakba homok ömlött, és többfelé keletkeztek úgynevezett iszapkráterek is. Taksonyban a házak 80 százaléka rongálódott meg és 16 vált lakhatatlanná. A legnagyobb sérülések az alapozás nélküli vályog és vertfalú épületeket érték. A jellemző az volt, hogy kémények, válaszfalak, oromfalak dőltek le, tetők omlottak le. A jól megépített, megfelelően alapozott téglaépületekben jóval kisebb károk keletkeztek. Ott inkább a falrepedések voltak a jellemzők. És ami a legszomorúbb, két ember veszítette életét, ők taksonyiak voltak. Egy 13 éves kislány és egy 45 éves férfi hunyt el.
dho: Az akkor még nagyközség Dunaharasztinak mely részeit érintette legkomolyabban a földmozgás?
Gy. E.: A leginkább károsodott területek az Ófalu és a település központi részei. Sok ház sérült meg az akkori Lenin úton (Dózsa György út) és környékén. Erősebb károkat jeleztek az Alsófalu Dunához közelebbi részeiről. Sok ház sérült az akkori Domb utcában, Magyar utcában, Szőlőhegy utcában is. De a Duna utcából is sok gondot jelentettek, a mai Petőfi-ligeten, Rákóczi telepen is sok ház károsodott. Leginkább a homokos területek kitettebbek ilyenkor, főleg ott, ahol magasabban van a talajvíz. De a keletkező károkat nagyban befolyásolta az épületek állapota is.
dho: Hogy arányítani tudjuk, a Richter-skálának mennyi a maximuma?
Gy. E.: Ilyen elméletileg nincs, ez egy felülről nyitott, logaritmikus skála. Azonban a legerősebb földrengés, amiről jelenleg tudunk, az 1960-as Chilei földmozgás 9,5 erősségű volt.
dho: Hazai viszonyok között a dunaharaszti földrengés mennyire számít nagynak?
Gy. E.: Ennél erősebb 1763-ban volt, Komáromban. Ennek a magnitúdóját 6,3-ra becsüljük. A dunaharaszti rengés a legerősebbek közé tartozik. A XX. században Kecskeméten volt még ugyanekkora, azaz 5,6 erősségű 1911-ben. Az ország mai területén belül nem volt túl sok 5-ös fölötti erősségű földrengés.
dho: Mi okozta Dunaharasztin a földrengést, mi a tudományos magyarázat?
Gy. E.: Azon a területen több törésvonal is található a felszín alatt. Ezek régiek, és valószínűleg valamelyik felújulása, vagy egy új törésvonal keletkezése okozhatta a földrengést. De akkor még nem volt olyan sűrű a műszeres hálózat, mint most. 1956-ban mindössze 4 szeizmológiai állomás működött az országban: Budapest, Kalocsa, Kecskemét és Szeged. A műszeres adatokból nem lehetett akkor meghatározni a pontos epicentrumot.
dho: Nyilván ezek a törésvonalak most is itt vannak alattunk. Előfordulhat, hogy Dunaharasztin vagy környékén újabb földrengés következzen be?
Gy. E.: Kizárni ezt sajnos nem lehet. Általában igaz, hogy azokon a területeken, ahol földrengések fordultak elő a múltban, a törésvonalak aktívnak tekinthetők, és rengések a későbbiekben is előfordulhatnak. Azt nem lehet megjósolni, hogy hol, mikor és milyen erősségű földmozgás következik be. Bár kisebb földmozgásokat folyamatosan regisztrálunk Dunaharaszti környékén, de jelenleg elég csendes ez a térség ilyen szempontból.
dho: Lehet előre készülni egy földrengésre?
Gy. E.: Természetesen lehet. Nagyon fontos az épületeink minősége. Egy jól megépített és karbantartott ház kevésbé lesz sérülékeny egy rengés esetén. De az egyfajta adottság, hogy milyen lakásban élünk. Hazánk szeizmicitása mérsékelt, de azért előfordulnak erősebb földrengések. Ha ilyet érzékelünk, és egy épület belső terében vagyunk, akkor elsősorban arra kell figyelni, hogy óvjuk a fejünket. Ha van egy erős asztal, bújjunk be alá, menjünk távolabb a szekrényektől, amelyek ledőlhetnek. Nem biztos, hogy van időnk arra, hogy kiszaladjunk az épületből, mert nem tart túl sokáig a jelenség. A rengés után zárjuk el a gázt, a vizet és hagyjuk el az épületet, de akkor sem a liftet használva. Ha szabad téren ér bennünket a földmozgás, akkor menjünk a lehető legtávolabb az épületektől, hogy elkerüljük a falomlásokat és a tetőkről lecsúszó cserepeket. Kerüljük a villanyoszlopokat, felüljárókat. Persze önmagától nehezen lesz ennyire tudatos az ember. A földrengéseknek nagyon kitett országokban erre megtanítják a lakosságot, már gyermekkortól kezdve oktatják a megfelelő védekezést.
A földrengéseket előre megjósolni nem képes még a tudomány, csak a bekövetkeztét lehet jelezni.
A ma 70 esztendeje történt dunaharaszti földrengés emlékére a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma előadás sorozatot tart, neves szeizmológusok részvételével.
