A pályaválasztás összetett dolog. Természetes, ha egy gyermek14 évesen nem tudja, mit szeretne majd csinálni, de tudunk segíteni neki. Fontosnak tartom, hogy legyen önismerete egy gyermeknek. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. Én minden évben készíttetek a gyerekekkel önismereti feladatokat, minden év végén értékelik maguknak az évüket, minden tanév kezdéskor kitűznek maguknak célt. Nem kell tökéletes, céltudatos gyereknek lenniük, de fontos, hogy a saját életükért felelősséget érezzenek, hogy legyenek álmaik, hogy éljék meg az életüket, ne csak sodródjanak. Hisz olyan világban élnek, ahol minden lehetséges, de ehhez ők is kellenek. Lehet, hogy másképp alakul az életük, lehet, hogy később mást szeretnének csinálni. Nem gond, csak ne tragédiaként éljék meg, hanem legyenek rugalmasak lelkileg, és erősek. Kezükben a gyeplő. Bár fontos döntésről van szó, az élet számtalan lehetőséget kínál az út módosítására.
Egy rossz választás nem végzetes kudarc, inkább tanulási lehetőség. Én ezért adok nekik nyárra is kihívásokat, bakancslistát (lásd cikk végén), hogy próbáljanak ki új dolgokat, feszegessék a határaikat, legyenek nyitottak, hisz ezáltal is önmagukat ismerik meg. Nem tökéletesnek kell lenni, hanem lelkileg boldognak. A pályaválasztás 14 évesen nem arról szól, hogy örökre eldöntse, mi lesz belőle, hanem arról, hogy megtalálja az első lépést az önállóság felé. A legnagyobb ajándék, amit ekkor a szülőként és a pedagógusként adhatunk: a türelem, a biztatás és a hit abban, hogy a gyerek képes felfedezni a saját útját. Hiszen így válnak a gyerekek kamaszból lassan fiatal felnőtté.
