A digitális korszakban a diákok szinte folyamatosan a telefonjukra tapadnak: globális átlagban napi 6 óra 40 percet töltenek képernyők előtt, míg tinédzserek esetében ez akár 7 és fél–9 óra között is lehet. A képernyőidő különösen magas az általános iskolás korosztályban, ahol a gyerekek több mint fele több mint 6 órát használ képernyőt naponta.
Ez nemcsak a tanulás rovására mehet – a túlzott képernyőhasználat összefüggésbe hozható figyelemzavarokkal, alvásproblémákkal és akár tanulmányi lemaradással is. Amikor gyerekek sétálnak át az úttesten mobilhasználattal, akár négyszer nagyobb az esélyük arra, hogy nem veszik észre a veszélyt. Megfigyelések szerint mintegy 60 %-uk rendszeresen telefonozás közben kel át az úton – ez aggasztó mértékű kockázat.
Mit tehetnek a szülők?
- Szülői példamutatás: a szülők saját képernyőhasználatának korlátozása befolyásolja a gyerekekben kialakuló viselkedésmintákat.
- Képernyőmentes zónák és időszakok: ne engedjék a telefonokat az étkezőasztalhoz vagy a hálószobába, és tiltsák a használatot lefekvés előtt – így az alvás minősége is javul.
Nyílt kommunikáció és szabályalkotás: fontos, hogy ne szankció legyen a képernyőidő szabályozása, hanem közösen kialakított családi megállapodás – ez segít, hogy a gyerekek megértsék, miért fontos a korlát és együttműködőbbé válnak.
