Az erről a szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben idézték az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértőjét, Balogh Lászlót, aki szerint folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség; sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is.
Jelezte: egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.
Érd lakosságszáma nőtt a legnagyobb mértékben – 821-gyel – egy év alatt, és az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon egy év alatt 16 százalékkal, 753 ezer forintra emelkedtek. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosok száma. Ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 4-21 százalékkal, 661-813 ezer forintra emelkedett.
A szakértő szerint a lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és vármegyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza vagy „megtámasztja” az árakat.
Dunaharaszti városvezetése egyébként éppen az élhető település megőrzése érdekében lép egy nagyot előre. A legutóbbi, rendkívüli képviselő-testületi ülésen született döntés értelmében elvégzik a „Dunaharaszti Város teljes területére készülő településterv megalapozó vizsgálatot”. Ez a hosszú nevű dokumentum szolgál majd alapjáúl az új helyi építési szabályzatnak.
