Állítólag volt Bécsben, még a monarchia korszakában egy mindössze 16 éves suhanc, Franz Sacher. 1832-ben Metternich herceg kérésére alkotta meg ezt a sütit, aztán a fia tovább fejlesztette az udvari szakács konyhájában. Ebből per lett, mert a császár hivatalos konyhafőnöke azt mondta övé a recept, Sacher pedig persze ragaszkodott az örökséghez. Később megegyeztek. Mi mondjuk nem akarunk vitatkozni senkivel, úgyhogy íme az a recept, ami az én variációm.
Hozzávalók
Tészta:
- 120 g liszt
- 120 g vaj
- 75 g porcukor
- 120 g étcsokoládé (54%-os)
- 6 db tojás sárgája
- 6 db tojás fehérje
- 165 g kristálycukor
- 75 g stiftelt mandula
- csipet só
Töltelék:
- 220 g baraclekvár
Tetejére:
- 200 g étcsokoládé
- 2 ek kakaóvaj vagy olaj
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 170 C-ra, és egy 22 cm átmérőjű tortakarika alját kibéleljük szilikonos sütőpapírral.
Tipp: a 22 cm-es tortakarikát lecserélhetjük egy 20×25 cm-es tepsire is!
A piskótához való csokoládét vízgőzre tesszük olvadni.
A szobahőmérsékletű vajat egy tálban alaposan kihabosítjuk a porcukorral, majd egyesével hozzáadjuk a tojás sárgákat. Ha ez megvan, akkor a már megolvadt, de nem tűzforró csokit elkezdjük belecsorgatni a tésztába. Ezt folyamatosan keverni kell. A legjobb egy robotgépre bízni ezt a munkát, bár ha valakinek a pasija éppen nagyon kondizik, akkor ő is bevonható. (Elárulom, nagyon be fog durranni a karja.)
Ez után, egy másik tálban a tojásfehérjét kell kemény habbá verni a kristálycukorral. Ezt is bevállalhatja a sportos külsőre vágyó férfiember, bár a csajok is simán boldogulnak vele. Majd nagy mozdulatokkal, belekeverjük a csokoládés masszába a fehérjehabot, majd kis adagokban mehet hozzá a liszt és végül stiflelt mandula. Ez utóbbinak nincs köze „Stifler mamájához” (sicc!), hanem vékony gyufa szerű darabokra vágott mandulát jelent, amelyet így árulnak.
Tipp: A mandula lehet egész is, de akkor robotgépbe daráljuk durvára…..
A masszát addig kell keverni, amíg egységes lesz, de nem szabad túlzásba se vinni. Már mehet is bele a sütőformába, és 170 fokon 60 perc alatt kell készre sütni. A piskótát tessék ellenőrizni tűpróbával! Ha kész, hagyjuk hűlni.
Ez idő alatt egy lábosban a baracklekvárt felmelegítjük.
Ha nagyon profi süti a cél, akkor a piskóta legtetejét vágjuk le simára (a fölös részt tuti megeszi a gyerek, vagy a habverésben kifáradt pasi, vagy mindkettő). A szépen beformázott piskótát vízszintesen félbevágjuk, és az alsó részre mehet a forró baracklekvár fele, aztán a piskóta felső része jön, és újra lekvár. Az oldalára is juthat. Az egész cucc egy órát pihen a hűtőben.
Ha kihűlt a torta, vízgőz felett olvasszuk meg a csokit a kakaóvajjal vagy annak hiányában az olajjal és vonjuk be vele a tortát, majd egy újabb órára tegyük megint hűtőbe. Ez után vizes késsel lehet szeletelni.
Fontos: tegyük a szeletet szép, díszes kistányérra, és ne feledjük a villát kitartott kisujjal fogni, elvégre egy igazi Császári és Királyi csemegét majszolunk.
Jó étvágyat!
Gál Tímea korábbi receptjeit itt olvashajta el.
