Anyukaként igyekszem olyan recepteket is tartani a konyhámban, amelyek könnyen elkészíthetők, tudok figyelni Domira is (ő a kisfiam), és akár úgy is lehet tálalni őket, hogy ha beesik egy vendég elegánsan mutasson a tányéron. Ezt a receptet már sokan kérték tőlem, például az őszi jótékonysági vásáron nagy sikere volt.
Hozzávalók:
Tészta
- 500 g liszt
- 150 g porcukor
- 1 csomag sütőpor
- 100 g vaj
- 2 db tojás sárgája
- 1-2 evőkanál tejföl
Krém
- 700 ml tej
- 200 g cukor
- 3 ek kakaó
- 2 csomag csoki puding
- 250 g vaj
- nem kötelező: 1-2 tábla jó minőségű nugátos csoki vagy 200 g mogyorókrém
Tetejére
- 200 g tortabevonó
- 2 ek étolaj
- 1 db gránátalma
Elkészítés:
Ezzel a tésztával senki sem fog szenvedni, mert hihetetlen egyszerű. A lisztet először elmorzsolom a vajjal, ha ez megvan, akkor mehet hozzá a többi hozzávaló. Annyi tejföl kell bele, hogy nyújtható állagú legyen az eredmény. Egy kis pihentetés nem fog ártani neki.
A kész tésztát 4 egyenlő részre osztom, és max. fél centi vastagra kinyújtva, egyesével sütőlapon, vagy egy tepsi hátulján megsütöm. 180 C fokos előmelegített sütő kell neki. Nagyjából 10-15 perc alatt lesz kész, éppen pirulásig maradjanak odabent a lapok.
Ha a tészta egyszerű volt, akkor a krém még inkább az lesz. Az összetevőkből pudingot főzők, és amikor elkészült, hozzádobom a vajat, és elkeverem. Egy jó tanács: a pudingport, a kakaót és a cukrot előbb kell összekeverni, és aztán nyakon önteni a tejjel, ugyanis ekkor nem fog csomósodni! Persze a főzés közbeni kevergetés így sem úszható meg. És egy picit lehet ám turbózni a krémet, én szoktam beletenni pluszban 1-2 tábla olvasztott csokit, vagy nagyjából 200 g mogyorókrémet.
Nincs más hátra, mint csodát varázsolni a kész részekből. A még meleg pudingot a lapok közé kell kenni!
A tetejére egy fényes csoki réteg kerül. Keresek egy olyan fazekat, amibe vizet töltök, és éppen megül a szélén egy fém tál. Figyelem, ne lógjon bele a vízbe! Kész is a gőz felett olvasztó házi szerkezet. A fém tálba mehet a csoki és az olaj. A forró víz felett pedig szépen összeolvad a kettő, bár egy kis kevergetés itt is elvárás. Ez a fényes, folyékony takaró kerül a süti tetejére. Szeletelés előtt fél napig állni hagyom a spejzben, persze titokban, mert különben a család tuti rájárna. De a süti szélekkel bárkit ki lehet engesztelni. A szép, szabályos szeletek tetejére pedig, apró rubint fényű gránátalma szemeket szórok.
Jó étvágyat!
Ha még nem olvastad Timivel készült interjúnkat, akkor itt találálod, és meg is nézheted pár remekművét is.