Almás pite, ahogy én szeretem!

//Berényi Attila
vasarnapi-suti_almaspite_00_20191208

Almás pite, forrás: dunaharaszti online

Az Almás pite egy ízig-vérig nagymama süti, bele lehet zsúfolni mindent ami jó, még a szeretetet is. Én egy picit átformáltam a receptet, mert szerintem a rengeteg tölteték a jó, és néhány plusz íz még mennyeibbé varázsolja.

Hozzávalók a tésztához:

  • 375 g margarin, vaj (van aki a disznó zsírra esküszik)
  • 600 g finomliszt
  • 180 g barnacukor
  • 1 tojás
  • 1 citrom reszelt héja, és a fél leve
  • 1,5 csomag sütőpor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1-2 evőkanál tejföl
  • 2 marok mazsola, az sem baj ha már jó száraz (sőt jobb is, az almalétől, úgyis finom, édes szőlőszemekké változnak vissza a sütés során)
  • 1 csipet só
  • egy gyerek marék darált dió
  • + 1 db tojás a kenéshez

 

A töltelékhez

  • 3 kg alma (de ha több lesz az csak jó)
  • fahéj
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • a citrom másik felének leve
  • barnacukor (ezt nem szoktam mérni, hanem az alma savanyúságához mérten adagolom)

A margarint a lisztben elmorzsolom, a többi hozzávalóval ruganyos tésztává gyúrom (a diót ne tedd bele!) Vigyázz, a citrom levét ne öntsd a szódabikarbónára közvetlenül, mert beindul a reakció. Kicsit nehezen veszi fel a tészta a lisztet, de addig kell gyúrogatni, amíg ez nem sikerül, ha reménytelen akkor jöhet a második evőkanál tejföl. Ha megvan a ruganyos tészta, akkor folpackba csomagolva beköltözik a hűtőbe egy vagy két órácskára.

Ez éppen elég idő ahhoz, hogy elbíbelődjek az almahámozással, aztán a lereszelésével. Ezt követően a reszelt almát ki kell csavarni (a leve isteni, friss ivólé, gyorsan elfogy, de egy üvegben pár napig a hűtőben sincs semmi baja, pont mint a mustnak). Ez után jöhetnek a töltelék egyéb hozzávalói, és az őrölt dió fele. Alaposan összekeverem.

Most érkezik a tészta, amit 5 perce vettem ki a hűtőből, és egy kisebb és egy nagyobb részre osztom (kb 1/3-2/3). Átgyúrom a tésztát, ha nagyon ragadna, egy kis plusz liszt mindent megold. Alaposan meglisztezett felületen nyújtom meg a nagyobb darabot, és a nyújtófa segítségével teszem a tepsibe (ezt előtte alaposan vajazd ki, és szórd meg egy kis liszttel!). Úgy egyengetem el a tésztát a tepsibe, hogy egyenletes legyen, és mindenhol felfusson az oldalára is. Nem baj, ha kicsit vastagabb a tészta, mert majd az édes alma leve átitatja, és még finomabb lesz. Ez után a darált dió másik felét beleszórom az aljába, majd jöhet a töltelék, szépen egyenletesen, és kicsit lenyomkodva. A következő szereplő a tészta másik fele, amit a tepsi méretére kell kinyújtani, és mehet az eddig elkészült cuccra, mint egy szép takaró. Ne aggódj, ha valahol kisebb lett, és kilátszik az alma, máshol úgyis hosszabb, ott levágod, amoda átteszed, és nem is látszik.

1 tojást egy csipet sóval felverve, megkenem a tészta tetejét, majd egy-másfél kanál barna cukrot szórók a tetejére (ez utóbbi lépés kihagyható, ha a fényes tetejű változatot szereti valaki). Ha ez is megvan, elő egy jó hegyes villával, és alaposan, egyenletesen, nomeg sűrűn megszurkálom az elkészült remeket. (azért a végén, mert ha a tojásos kenés előtt szurkálod meg a tésztát, eltömődnek a lukak, és nem tud távozni a gőz a tésztából). A sütőt 200 fokra előmelegítem (légkeveréses 190) és 40-45 percig sütöm. Akkor van készen, amikor aranybarna lett a teteje, és már az egész lakás, édes, almás fahéj illatban úszik.

Ha kihűlt, máris szeletelhető, bár az első kocka kibogarászását elrontom, de az mindig az én jutalmam!

Almás pite, forrás: dunaharaszti online