Farsang van!

//Tóth Gábor
farsang_freepik_studiopeace_20210117

Képünk illusztráció. forrás: freepik / studiopeace

A vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (ez a húsvétvasárnap előtti 47. nap – az idén ez február 16-ra esik), azaz a nagyböjt kezdetéig tartó időszak a farsang. Az év ezen része az evésről, az ivásról és a mulatozásról szólt és szól ma is, sürgetve a tél múlását. Idén ez is más lesz.

Persze ez volt régen a párválasztás időszaka is, és az esküvői szezon kezdete. A nagyböjt alatt ugyanis már tilos volt lakodalmat tartani. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt, emlékeztet a wikipédia. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”.

Manapság már főként jelmezbálként él tovább a farsang hagyománya. A középkorban az egyház szüntelenül tiltakozott e szokások ellen, mert az örömök féktelen tobzódását az ördög művének tartotta.

De az emberekben erősebb volt a vágy a szórakozásra, és csábító volt, hogy a maszkok, jelmezek segítségével valaki mássá alakulhattak át, elhagyva a hétköznapokat, szerepet játszhattak, a szó eredeti értelmében alakoskodhattak.

A járványhelyzetben bár kötelező a „maszk” használata – de ez csak orvosi, egészségügyi célokat szolgálat, ám farsang idején akár vicces megoldások is születhetnek. Rendezvények a korlátozok miatt nem tarthatóak, így idén elmaradnak a bálok, bulik. Az ovis csoportok külön tudnak farsangozni, és otthon, maximum 10 főig lehet maszkos partyt szervezni.

(wikipédia, dho)