dho: Az egy évvel ezelőtti interjú címe az volt, hogy „Már látszik az alagút vége” – utalva ezzel a járvány hatásaira. Hol tartunk most?
Pánczél Károly: Akkor még tényleg nem tudtuk, hogy a járvány mennyi kárt okoz. Az egészségügyi válság egy komoly gazdasági krízist hozott magával. Ezt az egész világ érzi. Egy éve még csak ismerkedtünk az oltásokkal, most pedig már akár előzetes regisztráció nélkül is bárki felveheti a vakcinát. Erre egyébként biztatok is mindenkit. Magam nem vagyok orvos vagy egészségügyi szakember, így azokra hagyatkozom, akik ehhez értenek. Ők pedig azt mondják, hogy az oltás tud bennünket megvédeni. Az látszik, hogy az ország az egészségügyi válság kezelésében jól teljesített: időben szereztünk lélegeztetőgépeket, bőségesen vásároltunk oltóanyagot.
dho: Az egészségügyi veszélyhelyzetnek volt gazdasági hatása is.
P. K.: Igen, és ez mélyebb volt, mint a 2008-2009-es valutaválság. Forintálisan is nagyobb visszaesés következett be, mint akkor. Emlékezzünk csak vissza, hogy a járvány elején pánikszerűen álltak le üzemek, sokan tértek át a home office rendszerre, azaz otthonról dolgoztak. Ezt megsínylette a gazdaság. Politikusi múltamból emlékszem olyan válságkezelésre, hogy amikor baj volt, akkor az akkori kormány adóemelésekről döntött. Ennek a bevételnövelés volt a célja, ezzel együtt visszafogták a kiadásokat. Ez például a szociális juttatások megvonásával is járt akkor, szűkültek a családtámogatások, és eltűnt a 13. havi nyugdíj, vagy a közalkalmazottak 13. havi bére. Így is lehet válságot kezelni, de ez egy lassú és fájdalmas módszer. A mostani kormány más utat választott. Ami pénz csak volt, mindent a gazdaságba tolt bele. Ez jól látszik Dunaharasztin is, hiszen több nagy, itt működő vállalat kapott rendkívüli kormányzati támogatást további fejlesztésekre, a munkaerő megtartására és a termelékenység fokozására. Ezzel egy időben jelentős adócsökkentést is végrehajtottunk a munkaadók és a munkavállalók számára.
„Igazándiból a magyar gazdasági élet szereplői előtt kell fejet hajtanunk, és meg kell köszönnünk a vállalkozásoknak, munkaadóknak, hogy egy olyan visszapattanás volt a válságból, egy olyan gazdasági növekedés, ami az alapja a jelenlegi fejlődésnek és az adható juttatásoknak.”
Mindez kellett ahhoz, hogy újra legyen 13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak adómentességet élvezhessenek, vagy a családok a válság alatt a befizetett adójukat vissza tudják kapni. Csak ez utóbbi ebben a választókerületben (Pest, 11) 10 ezer családot érint, összesen 6 milliárd forint értékben.
dho: Amikor egy kormánypárti politikussal beszélget az ember, akkor azt gondolja, hogy egy picit optimista a regnáló vezetés döntéseit illetően. Egy évvel ezelőtt azonban 3-4 százalékos gazdasági növekedést kalkuláltunk. Úgy tűnik, alulbecsültük.
P. K.: Gyakorlatilag 2021 második felében olyan gazdasági teljesítményt produkált az ország, amely 6 százalék körüli éves eredményt hozott. Így el tudtunk jutni a járvány előtti szintre. A pénzügyminiszter előrejelzéseire alapozva ebben az évben 5 százalék körüli bővülés várható. De ez a növekedési ritmus az elkövetkezendő években is benne van ebben az országban! Ez messze meghaladja a nyugat-európai növekedési értékeket.
dho: A minap egy bankban ültem, és amíg várakoztam, egymás után érkeztek az emberek, akik végtörlesztést jelentettek be, a hitelüket lezárva.
P. K.: Tavaly döntött a kormány a családi adóvisszatérítésről. Ennek a postai kézbesítése a hónap első napjaiban indult meg. Persze azt tudni kell, hogy csak a 200.000 forint alatti összegeket viszik házhoz, ami ennél több, azért be kell menni a hivatalba. Egyszerűbb az átutalás. Aki ezt választotta, az február 14-étől számíthat az összegre.
Február 14-ig megkapják a gyermeket nevelő szülők a családi adóvisszatérítést
Nagyjából 120 ezer olyan szülő van, aki még nem jelezte az adóvisszatérítésre való jogosultságát. Ők sem esnek el a pénztől, az adóbevalláskor tudják ezt érvényesíteni. Az országban 1.900.000 szülő összesen 600 milliárd forintot kap vissza. Ez az érintettek tekintetében fejenként átlagosan 300 ezer forint, azaz családonként 600 ezer forint lehet, de akár több is. Ez az adókedvezményeken túli rész. A kormánydöntés előtt volt arra kutatás, hogy mire használják majd ezt a pénzt az emberek, és valóban a leginkább a meglévő kölcsönök törlesztése volt a leggyakoribb cél. De sokan költik lakásfelújításra, esetleg beruházásra. Ezzel az volt a cél, hogy ne csak a gazdaságot indítsuk újra, hanem a családok is kapjanak segítséget, hiszen megszenvedték a válságot.
dho: Maradjunk még a vásárlásnál. Aki a dho-t rendszeresen olvassa, az megszokhatta, hogy szombatonként a dunaharaszti piaci árak közlésével indítunk. Mostanság azt tapasztalni, hogy ott is megnőtt a vásárlási kedv, például az idősek körében.
P. K.: Az idősek nagyon szeretik a piacot, de ajánlom a fiataloknak is. Egy jó lángossal indítani a hétvégét nagyon jó dolog – főleg, hogy az országban a legjobb Dunaharasztiban készül. A nyugdíjasoknál is arra törekedtünk, hogy megőrizzük a juttatásuk vásárlóértékét. A tavalyi évet velük zártuk, hiszen nyugdíjkompenzációt és -prémiumot kaptak. Ez minimálisan 80.000 forint volt. Aztán januárban 5 százalékkal emelkedett a nyugdíj, mivel az infláció magasabb a vártnál. Most pedig februárban megkapták a 13. havi nyugdíjat, amibe beépült az imént említett emelés is.
Ezt a pénzt is a napokban viszik ki. Akik az utcán, vagy az ablakból szokták lesni a postást, hogy érkezik-e, azok február 9-től már számíthatnak a kézbesítőre. A számlára utalások február 11-én történnek meg.
„Ezzel egy régi adósságot törlesztettünk, hiszen a 2008-2009-es válság vitte el a 13. havi nyugdíjat, az akkori baloldali kormány ezt a juttatást megszüntette. Most pedig lehetőség volt ennek a visszaadására.”
Lássuk be, ez hatalmas segítség, hiszen magukra vagy az unokákra is költhetik az idősek, vagy akár a dunaharaszti piacon vásárolhatnak belőle. Arról szerencsére nem kell beszélnünk, hogy a megemelkedő rezsiköltségekre kellene kifizetni ezt a pénzt, mert azt egy sok évvel ezelőtti döntéssel sikerült csökkenteni. De legyünk őszinték, infláció van, és ez egész Európára jellemző. Az energiaárak emelkedése érezteti hatását a gazdaságban, és ez beszivárog a boltok polcain kínált termékek áraiba. Ennek bizony hatása van hazánkra is.
dho: Mi a helyzet a fiatalokkal?
P. K.: Mondhatnám, hogy a világon egyedülálló döntés született azzal, hogy a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, de Lengyelországban van egy hasonló. Hazánkban azzal a szándékkal született a rendelkezés, hogy segítsük a fiatalokat a pályakezdésben, az élet elindításában. A 25 év alattiak közül egyébként viszonylag kevesen dolgoznak. Ez a korosztály még leginkább tanul, egyetemen, főiskolán vagy felsőfokú szakképzésben. Aki viszont dolgozik, annak nagyjából 40 ezer forinttal lesz így több a zsebében havonta, ami éves szinten közel félmillió forint.
dho: Nemrég adtak át itt Dunaharasztin egy raktárbázist, és hamarosan lesz még a jelenlegiek mellett. Miért népszerű a nagy cégek között a város?
P. K.: Az M0-ás megépítése hozta el azt a fajta gazdasági lendületet, amely megindította Dunaharaszti és Szigetszentmiklós fejlődését. A 90-es években jelentek meg itt a nagyobb cégek, helyben munkaerőt teremtve. Ez most ott tart, hogy a térségben nincs munkanélküliség, sőt az itt található cégeknek a környékbeli településekről kell átszállítaniuk a dolgozókat, hogy legyen elegendő emberük.
Az itt lévő vállalkozások építményadóban, iparűzési adóban az önkormányzatot is támogatják, azaz elősegítik a város fejlődését. Hamarosan egy európai szintű online kereskedő cég építi majd itt fel logisztikai központját. Ez újabb 500 munkahelyet is jelent. Persze mindez a közúti forgalom növekedését is jelenti. Éppen ezért épül majd egy turbó körforgalom, amely egyrészt a cég közlekedését segíti, de új kijáratot is nyit a város számára az 51-es főút felé a Paál László utcáról. Ez a fejlesztés azért is indokolt, mert az utca másik végén egy oktatási központ létesül majd, amely egyben egy új városalközpontot is jelent szabadidőparkkal, lakónegyeddel.
dho: Hol tart most a Budapest–Belgrád projekt?
P. K.: Most szűkszavú leszek, hiszen egy nagyon fontos kormányzati döntés előtt állunk. Az biztos, hogy én, mint parlamenti képviselő – a város polgármesterével együtt – folyamatosan lobbizom azért, hogy Dunaharaszti számára a legjobb döntés szülessen a fejlesztés ügyében.
