dho: Első ciklusos polgármester, beleszokott már?
Bese Ferenc: Bár polgármesterként valóban most látom el ezt a feladatot először, de 1995-ben már voltam alpolgármester. Meggyőződésem, hogy integráló személyiségnek kell lennem. Megvan a tudásom, a tapasztalatom ahhoz, hogy szolgáljam a települést. Több éve készültem már, hogy induljak a posztért, és több civil szervezet is bátorított.
Nehéz feladatot kapott az önkormányzat ebben a pandémiás helyzetben. Persze ezt néhol úgy tudjuk csak kezelni, hogy nem feltétlenül találkozik a lakosság elképzelésével – gondolok itt például a különböző intézményi lezárásokra, maszkhasználatra. A cél jelen helyzetben az, hogy az itt élőknek az egészségét és létbiztonságát garantálni tudjuk. Nyilván előfordul, hogy hibázunk, hiszen dolgozunk.
dho: Mennyire sikeres eddig az „integrációs” törekvés? A politika azért érezteti a hatását a kerületben.
B. F.: Kettős érzéseim vannak a témával kapcsolatban. Én független polgármester vagyok, de nem titok, hogy a Fidesz támogatásával indultam a választáson. A református egyházban is töltök be pozíciót. Ez tükrözi az értékrendemet, azaz konzervatív gondolkodású vagyok. Közben sok, más politikai, világnézeti beállítottságú barátom van.
„Én azt vallom, hogy Soroksár érdekében nekem egyeztetnem kell, egyezségre kell jutnom különféle helyzetekben.”
Például nemrégiben tárgyaltam Karácsony Gergely főpolgármester úrral – bár meg kell mondjam, ez a találkozó nagyon nehezen jött létre. Ez egy konstruktív beszélgetés volt, és jó néhány dologban meg tudtunk egyezni.
A helyi ellenzékkel a viszonyom elég viharosan indult. A magyar polgármesterek közül én voltam az egyetlen, akinek nem volt fizetése, mert nem szavazták meg. Persze ez azóta rendeződött. A jelenlegi pandémiás helyzetben is egyeztetek a képviselőcsoportokkal a frakcióvezetőkön keresztül. A testületi anyagokat kiküldöm, véleményezik. Persze nem felhőtlen a viszonyunk. Én abban bízom, hogy előbb-utóbb mindenki rájön: Soroksár érdeke azt kívánja, hogy együttműködjünk, nem pedig vélt vagy valós sérelmeket vágjunk egymás fejéhez.
dho: Milyen fejlesztések várhatóak ebben az évben?
B. F.: Ez azért fontos kérdés, mert a polgármester tevékenységét leginkább a fejlődésben mérik az emberek. Sikerült egy olyan 9 projektből álló csomagot összeállítani, amely az elmúlt év közepén elnyerte Magyarország Kormányának tetszését – és gyakorlatilag az összes elem be is került a Gazdaságélénkítési Programba. A tervezéshez szükséges 900 millió forintot meg is kaptuk, és kormányrendeletben garanciát is vállalt az állam ezek megvalósítására. Ebben vannak útépítési programok, például a Dunaharaszti és Soroksár közötti 51-es út fejlesztése, ehhez jön egy felüljáró majd, amely a HÉV-en való átjutást biztosítja, és egy direkt kapcsolatot az M0-s autóúttal. Ez mindenképpen meggyorsítja majd a forgalmat, és tehermentesíti Soroksárt.
dho: Merre fut majd ez az út?
B. F.: Jelenleg még a tervezési szakasznál sem tartunk, tanulmányok állnak rendelkezésre. Az út megközelítőleg Soroksár és Dunaharaszti határán halad majd végig.
„Nekünk nagyon fontos a környezetvédelem, az emberek biztonságérzete és a lakókörnyezet minőségének megőrzése. Biztosan telepítünk ide erdősávot és zajvédő falat is.”
A cél, hogy ne engedjük ki a zajt, a rezgést és a káros anyagokat. Olyan utat képzelünk el, amely még megfelelő távolságra húzódik a dunaharaszti lakóparktól, de belátható közelségben lesz ahhoz, hogy az ott élők is használhassák.
dho: A beruházással kapcsolatban kikérik majd az emberek véleményét is?
B. F.: Mindenféleképpen! Egyeztettem már erről Dunaharaszti önkormányzatával is. (A megbeszélésről és a beruházásról itt írtunk korábban). Szalay László polgármester úrral mondhatom, hogy baráti kapcsolatban vagyunk, de folyamatos az egyeztetés a főépítésszel is.
dho: Mikor lehet majd leghamarabb rámenni erre az útra?
B. F.: Jelen pillanatban a kormányhatározat szerint 2021. december 31-e a dátum, amikorra az engedélyezett terveket be kell mutatni. Ez után indulhat a közbeszerzés, majd ezt követően a kivitelezés. Ez utóbbi 2022-ben indulhat meg, és remélem, hogy 2023-ban ez az út már az autósoké lesz.
dho: Soroksáron tervben van egy, a vasút alatt átvezető út is.
B. F.: Nevezzük ezt egyszerűen aluljárónak, amely lehetőséget ad arra, hogy kétfelé ágazzon az út a túloldalán. Egyrészt a Szentlőrinci út irányába, másrészt a Vecsési út felé. Ez azért fontos, mert a kelet-nyugati, azaz keresztirányú áthaladás jelenleg nagyon nehézkes Soroksár esetében. Most még csak felszíni vasúti átjárón oldható ez meg, gyakran 10-20 perceket is állni kell, mire átengedi az autósokat a sorompó. A másik irányban pedig a cél az lenne, hogy a Vecsési út átmenjen az M5-ös autópálya alatt, és becsatlakozzon a bevásárlóközpont felé vezető útba. Mindezeken felül egy olyan biciklis és gyalogos közlekedési lehetőséget is kialakítunk, amelyet „Zöld útnak” nevezünk. Ide tennénk át a Botanikus kert bejáratát is, pihenőparkot, szalonnasütő helyeket alakítanánk ki. Ez lehetőséget adna a szabadban való időtöltésre. A Szentlőrinci útra is tervezünk egy bicikliutat, amely bejön majd egészen a központig, és innen levezet majd a Molnár-szigetre. Ebbe Dunaharaszti is bekapcsolódhat, és így bringával akár a Boráros térig is be lehet majd biztonságosan jutni. Egy Duna-híddal szeretnénk majd összekötni a Molnár-szigetet Csepellel, ezt szintén a gyalogosok és a kerékpárosok használhatnák. Ha minden jól megy, akkor 2026-ra, vagy ’28-ra ezek a tervek is megvalósulhatnak.
dho: Hogyan áll Soroksár a nemrég nyilvánosságra hozott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához? (erről itt olvashat részleteket)
B. F.: Ha jól használjuk fel, akkor óriási lehetőséget rejt magában. Ez az elképzelés jelenleg elsősorban a személyforgalomról szól, amelyet szeretnénk mi is meglovagolni. A témában egyébként egyeztettünk Dunaharaszti, Taksony és Alsónémedi polgármestereivel. (A megbeszélésről itt számoltunk be.) Itt a HÉV és a vasút fejlesztéséről van szó, és rendkívül gyorsan juthatnak majd be az itt élők akár a belvárosba is. Jelenleg már az nagy előrelépés, hogy az itt közlekedő vonatok nem Kőbánya-Kispestre, hanem a Keletibe futnak be.
„Én a jövő közlekedési eszközét látom a kötöttpályás közlekedésben.”
Ide értem természetesen a H6-os HÉV-et, amely szintén megújulás előtt áll. Új szerelvények kerülnek majd a sínekre, sőt a pálya is megújul. Ehhez csatlakozik az 5-ös Metró projekt is, amelynek segítségével majd a Kálvin térig lehet eljutni, sőt a későbbiekben összeköttetés létesülhet a Szentendrére vezető HÉV-vonallal is. A fejlesztéssel cél a belvárosi autós forgalom csökkentése is, de ehhez elengedhetetlen, hogy jó legyen a közösségi közlekedés.
dho: Az önkormányzatok költségvetését most kellett elfogadni. Milyen lesz az idei büdzsé Soroksáron?
B. F.: Ez a döntés meg is született már nálunk. Az ez évi költségvetés megközelítőleg 13 milliárd forintos főösszeggel bír. Ehhez óriási segítség volt a kormány „karácsonyi ajándéka”. Szenteste napján jött ki a Magyar Közlönyben az a határozat, amelyből arról értesültünk, hogy megközelítőleg 4,5 milliárd forintot nyertünk el egy pályázaton, közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre. Ennek köszönhetően tudunk majd megépíteni például 18 darab olyan gyalogátkelőhelyet, amire nagyon régóta vágyunk, és több fejlesztést is finanszírozni tudunk. A költségvetés tervezése nem volt egyszerű, hiszen 3,5 milliárd forint mínuszról indultunk, és 5 fordulóban hoztuk fel a büdzsét nullára. De el tudtuk érni, hogy a tavalyi 65 millió forintos segélyezési keretünket kibővítsük több mint 80 millió forintra. Így kimondottan tudunk arra figyelni, hogy segítsük a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülőket.
dho: Milyen Soroksárinak lenni? Alig pár méter választja el a kerületet Harasztitól – vannak különbségek?
B. F.: Kiváló érzés! Ez lenne a rövid válasz, de tényleg így van. Rendkívül hasonlóak vagyunk. Egyrészt a település szerkezete, másrészt a lakosság, népesség összetétele is tükörképe egymásnak. A nemzetiségek, az emberek foglalkozása, a szociális helyzet, a korfa is közeli. A lakosságszám is szinte teljesen egyezik. De Taksony is egy olyan hangulatú falu, amely hangulatot mi is szeretnénk megtartani. Kidolgoztunk egy „Településfejlesztési stratégiát”, ez a munka az elődöm idejében elkezdődött, most frissítettük. Ebben nagyon markánsan kifejeztük azon akaratunkat, hogy meg fogjuk tartani Soroksár családi házas, kert- és elővárosias hangulatát. A város szerves részét képezi az Újtelep, ahol az egyetlen lakótelepünk van – bár ez is családias. Ott is sorházas fejlesztést támogatunk.
„Nem szeretnénk úgynevezett városiak lenni, mi szeretnénk Soroksáriak maradni.”
Szeretünk a szomszédhoz átmenni, jó tudni, hogy aki bejött az utcába, az miért van ott, jó tudni, hogy ha kell segítség, akkor az a közösségben rendelkezésre áll. A felgyorsuló városi élet ennek nem kedvezne. A cél, hogy Soroksár népessége itt maradjon, és megőrizzük a sokszínűségünket.
