dho: Hogyan érzi magát polgármesterként?
Kreisz László: Ez egy sajátos szolgálat, amelyet sehol sem tanítanak. Így abból tud erőt meríteni az ember, amit hozott magával, vagy amit kapott a Jóistentől. Ennek a ciklusnak két oldala van: egyrészt amit a járvánnyal ránk rótt a világ, és az ebből adódó feladatok. A másik pedig, hogy mindennek van egy gazdálkodási oldala. Ez utóbbit szimplán költségvetésnek hívjuk. Taksony német ajkú település, én magam is sváb identitású vagyok. Nálunk mindennek az alapja, hogy
„…Ordnung muss sein… azaz Rendnek kell lenni!”
Nagymamám mindig azt tanította nekem, hogy csak akkor tudsz spórolni, ha van, a nincsből nem lehet. Így ez egy alap rendezőelv számomra, a falu működtetésénél is.
dho: Lesz pénze a falunak ebben az évben?
K.L.: Mivel az elmúlt években is előrelátóan gazdálkodtunk, így ez most sem fog problémát okozni. Újra kell gondolnunk a megvalósításra váró feladatainkat. Ami fontos, hogy a működéshez szükséges finanszírozás biztosított legyen, és ez adott. Taksony a maga 6400 fős lélekszámával abban a kategóriában van, amelyben az iparűzésiadó-kiesést az állam pótolja. Ez a mi esetünkben egyébként kb. 140 millió forintot jelent. Ez az összeg az itteni vállalkozásoknál marad, mi pedig megkapjuk a költségvetéstől. Mindez egy fontos támogatási forma a cégek felé is, hogy újra erőre kapjanak.
dho: Mi lesz a sorsa az erre az évre tervezett nagyobb beruházásoknak?
K.L.: Elsőbbséget élveznek azok a fejlesztéseink, amelyeket pályázatokból valósíthatunk meg. Kicsit hátrébb soroljuk azokat, amelyeket a saját bevételeinkből kell megvalósítani. Azaz nem mondunk le semmiről, csak a sorrend változik. A Fő út rekonstrukciója például három nagy területből áll – ebből kettő pályázati támogatottságú. Az egyik egy rövid kerékpárút építése, a másik a csapadékvíz-elvezető megépítése. Ez önkormányzatunktól összességében 130 millió forintnyi önerőt igényel. Az elsővel végeztünk, az utóbbi pedig májusban lesz kész. Viszont a Fő út teljes felújítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete mellett a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. bonyolítja le. A három projekt együttes értéke 1,5 milliárd forint. A munkát egyébként az önkormányzat által elkészített kiviteli tervek alapján végzik el, azaz teljes mértékben az itt élők igényeit veszik figyelembe a fejlesztésnél. Mindennek köszönhetően az eddigi elektromos légkábelek is a föld alá kerülnek, és egy új közvilágítási hálózat épül ki. De 126 darab új parkoló is létesül, 5 új gyalogátkelő és egy új buszmegállópár is létrejön. Közben a már meglévő három buszmegállópár is teljes egészében megújul. (A taksonyi Fő út rekonstrukciójáról itt írtunk korábban.)
dho: A másik nagy beruházás Taksonyban a bölcsődeépítés.
K.L.: Jelenleg egy kétcsoportos bölcsődénk van, 24 férőhellyel. A beruházásnak köszönhetően ezt megduplázzuk, és 52 kicsinek lesz így hely. Ez egy közel 600 millió forintos projekt, amelynek a közbeszerzését most fogjuk kiírni, és reményeink szerint áprilisban vagy májusban kezdődhet majd a kivitelezés. Ezzel Taksony lélekszámának növekedését nagyjából 7500 főig ki tudjuk szolgálni. (A térség bölcsődefejlesztési programjáról itt olvashat.)
dho: Szeretnék, hogy elérje a falu ezt a lélekszámot?
K.L.: A képviselő-testület 15 éve hozott egy döntést, amely szerint Taksony lélekszáma maximum 7500-8000 fő lehet. Erre készítjük fel a települést. A bölcsődével meg is lesz az ehhez szükséges infrastruktúra. Ezzel párhuzamosan megindul az iskolakorszerűsítés is. A 700 fős német nemzetiségi iskolánkba járó gyerekek közül nagyjából 140 fő nem itt él.
dho: Mikor várható, hogy elkezdődik az 51-es Taksony-Bugyi kereszteződésének körforgalmúvá alakítása? (Erről itt írtunk korábban.)
K.L.: A megvalósításhoz Önkormányzatunk elkészítette 2016-ban az engedélyes tervdokumentációt, ami az alapja volt annak, hogy egyáltalán az itt élők érdekeit képviselni lehessen. Pánczél Károly képviselő úr támogatásának és hathatós közbenjárásának köszönhetően ez is egy kormánydöntés eredménye. Ez év első felében az engedélyes tervünk alapján a kiviteli terveket készíti el a Közútkezelő, és azt követően indul a közbeszerzés. Talán idén elkezdődhet a tényleges munka, de előfordulhat, hogy ez jövő év tavaszára csúszik. A környéken élők jogos elvárása, hogy ezt a veszélyes kereszteződést biztonságosabbá tegyék. Az agglomerációs közlekedésben ez jelentős előrelépés lesz.
dho: Polgármesterként mi a legnagyobb különbség Taksony és Dunaharaszti közössége között?
K.L.: Alapvető, hogy Haraszti lélekszáma sokkal nagyobb. Ám Taksony ebből a szempontból nem is duzzad olyan gyorsan. Emiatt én úgy látom, hogy nekünk sokkal több lehetőségünk maradt arra, hogy a közösségünket meg tudjuk erősíteni. Így védeni tudjuk Taksony 300 éves identitását, ami a németajkú létre alapoz. Dunaharasztin ez az Alsófalura jellemző még, csak köré épült egy sokkal nagyobb népességet befogadó terület. Ezért talán a súlypontok egy picit eltolódtak. Nálunk még sokkal markánsabban van jelen a német nemzetiségi tudat. A másik különbség, hogy akik ide költöznek, azok mind azt mondják, hogy azért jöttek ide, mert Taksonynak van egy olyan kisugárzása, ami a „rend” jelenlétében nyilvánul meg. Elsőszámú feladatomnak tekintem, hogy ezt a „rend” iránti vágyat és elvárást igyekezzünk megőrizni. Fontos nálunk a német, mint anyanyelv megőrzése, ez az iskolai, óvodai oktatás-nevelésben is megnyilvánul. Itt nem az angol az elsődleges (a magyar nyelven kívül – a szerk.) nyelv, hanem a német.
dho: Mennyire nyitott ez a közösség?
K.L.: Úgy fogalmaznék, hogy egy zártnak látszó nyitott közösség vagyunk. Ezt is a betelepülőkön, azaz az itt otthonra találókon keresztül tanultam meg. Aki azt mondta, hogy zárt a közösség, annál kiderült, hogy önmagától nem veszi észre Taksonyt. Aki szerint nyitott a közösség, arról pedig kiderült, hogy részt akar venni a falu vérkeringésében, kíváncsi rá. Erre alapozzuk a rendezvényeinket is.
„Nekünk úgy kell mindent előkészítenünk, megszerveznünk, úgy kell mindent megvalósítani, lebonyolítani, hogy abból legközelebb ciki legyen kimaradni! Mindent magunknak, a falunak szervezünk, mert így adhatunk magunkból egy szelet jót!”
Itt nem rendezvénynaptár van, hanem „Ünnepnap-Tár”, mert itt kis közösségek ünnepeiről van szó.
dho: Ahogy beszélgetünk, azt érzem, hogy polgármesterként is nagyon fontosnak tartja a „falu” szót. Ez a városi ember szemében sokszor lekicsinylő, itt pedig egyfajta magasztosságot érzek benne.
K.L.: Sokan kérdezik tőlünk, hogy nem akarunk-e város lenni. Ennek sok feltétele van, és mindenki város lett körülöttünk. Én azt szoktam mondani, hogy mi pedig „falu” szeretnénk lenni. Hiszen itt vagyunk Budapest közelségében, egy agglomerációs településként, minden jóval, ami egy ekkora település közelségével jár. Közben megőrizhetjük egy falu sajátosságait. Itt mi vigyázunk arra, hogy a cicák nyávoghassanak, a kutyák ugathassanak, a kakas pedig kukorékolhasson. Persze itt is találkoztunk már olyan panasszal, hogy hajnalban zavart valakit a kakas, vagy azt hozta fel, hogy a tehénnek tehénszaga van.
„Erre azt szoktam mondani, hogy hozzám ilyennel akkor jöjjön, ha a kakas ugatni kezd!”
Fogadjuk el, hogy a falu a természet törvényei szerint működik. Az is vezérlő elv, hogy egy családnak szüksége van élettérre. Mi nem szeretnénk azt, hogy egy jobb esetben 10 négyzetméteres erkélyt egy 40 négyzetméteres gyepes felületre cseréljenek az ide költözők. Itt a cél az, hogy egy-egy családnak legalább 150-250 négyzetméteres, igazi kertje legyen, amikor kilépnek a házból. Így a Fő út mellé települt a kereskedelmi övezet, a cégek, és innen eltávolodva már kertes családi házakat találunk. Igazi falusias hangulatot támogatunk. Ebben szemben állunk a környező településeken látható törekvésekkel. Ez ugyanaz a makacsság, amivel 130 évvel ezelőtt az itteni sváb gazdák nem engedték erre jönni a HÉV-et. Az ősök meg tudták görbíteni akaratukkal a vasúti sínt is, hogy másfelé kerüljön. A mai összekuszált világunkban úgy érzem, hogy ezzel nem szenvedtünk el hátrányt. Azt nézzük, hogy miként tudjuk a jelenünkből a legjobbat kihozni. Taksonyban pedig mindig itt lebeg, jelen van a hit,és úgy tartjuk, hogy hit nélkül nincs semmilyen alkotó tevékenység. Ez nem kizárólag vallásosságot, hanem tartást jelent.
„Taksony, unser Zuhause wo die Tradition weiterlebt!
Taksony, az otthonunk, ahol a hagyomány tovább él!”
Erre a szlogenre építjük Taksony jövőjét, és ehhez képest lehet bármilyen vitát lefolytatni.
